címlap interjú krónika kultúra alapállás reflex humor sport In memoriam vers - nemvers hagyományaink korábbi számaink



[PDF változat letöltése]
{edition_name}


{storyphoto width="160" height="200" scaling="constrain" prepend="" format="" append="
\"%c\"

%c
fotó: %r (%R)

"}
Beigazolódott a jóslat
2007. január 31-én Szombathelyen nyílt szavazással nyilvánította ki akaratát a Berzsenyi Dániel Főiskola Szenátusa az intézmény jövőjét illetően. Úgy döntöttek, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel alakítanak új egyetemet. Prof.Dr.Gadányi Károllyal, a főiskola rektorával a két intézmény múltjáról, lehetőségeiről, jövőjéről beszélgettünk.

- A Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülése évtizedes együttműködés gyümölcse. 15 éve kezdődtek el azok a folyamatok, amelyek eredője a január 31-i szavazás eredménye. Hogy emlékszik vissza erre az időszakra?

- Igen, sőt ez talán már 1959 óta tart, amikor a régióban megjelent a Berzsenyi Dániel Főiskola. Ekkor költözött át a jogelődünk, a Kőszegi Tanítóképző Szombathelyre. 1971-től a Pécsi Tanárképző kihelyezett tagozata volt. Aztán '74-ben Pécs elengedte a kihelyezett tagozat kezét. Kezdettől volt a két intézmény között, ha nem is hivatalos együttműködési program. Nem voltunk idegenek egymás számára. Faragó rektor úrral főként nem voltunk ismeretlenek egymásnak, hiszen ő abban a kapuvári gimnáziumban tanult, ahol én tanítottam. A rektor úr tanítványom volt, akire nagyon büszke vagyok.

A 90-es évek elején változásnak indult a magyar felsőoktatás. A földrajzilag is közelebb álló intézmények keresték azokat a lehetőségeket, hogyan tudnának együttműködni. Létrejött az úgynevezett NYERSZ, a Nyugat-magyarországi Egyetemi Regionális Szövetség. Ennek is abban volt nagy jelentősége, hogy általa jobban megismerhettük egymást. A Nyugat-Magyarországi Egyetem és BDF nagyon szerencsés ebből a szempontból, hiszen ott is és itt nagyon sok hazai és külföldi kapcsolat alakult ki. 2000-ben valódi szervezeti integráció jött létre, ebből azonban a BDF kimaradt. A főhatóság döntése szerint ennek az intézménynek a megyében és a szűkebb régióban egyéni utat kellett járnia. Felmerült, hogy önálló egyetemmé kellene fejleszteni, de ehhez a feltételek nem voltak adottak. A főiskola erőteljes belső fejlesztésbe kezdett. Épületeket vásároltunk meg, újítottunk fel. A 1,5 milliárdos beruházás eredménye a könyvtár, az informatikai rendszerünk, a regionális felsőoktatási forrásközpont. Ebbe hoztuk be a Megyei Pedagógiai Intézetet is. Ez országos szinten is unikumnak számított, mert ennek a főprofilja a tanárképzés, a pedagógusképzés volt. 2002-2003-ban ismét mutatkozott egy integrációs hullám, de ez inkább külső, fölülről vezérelt kényszernek látszott és talán épp ezért volt sikertelen.

Most pedig az új felsőoktatási törvény az intézmények közötti együttműködés jogilag is legmagasabb lehetőségének az egyesülést tekinti, amikor két, vagy több intézményből egy új jön létre. Ekkor több, a környezetünkben levő egyetem, így a Pécsi Tudományegyetem is képbe került. A Nyugat-Magyarországi Egyetem is nagyon jó partnernek mutatkozott. Elsőként nyilvánította ki, hogy ebből a két intézményből új egyetemet szándékozik létrehozni, amelynek Szombathelyen egyetemi központja lesz. Ez teljes mértékben megfelelt a főiskola és a város elképzeléseinek.

- Mely érvek szóltak még a NyME mellett?

- Az elsődleges, hogy ennek az intézménynek a filozófiája nagyon közel áll a főiskoláéhoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy földrajzilag is közelebb helyezkedik el, de a hasonló gondolkodásmód meghatározó volt a tárgyalási folyamatokban. Mi gyakran beszéltünk hálózati egyetemről, aminek a definícióját a NyME adta. Iváncsics János, a NyME korábbi rektora a gyors integrációnak nem volt híve. Egy alkalommal itt azt mondta, s ez nekem akkor humorosnak tűnt, hogy ha majd szakmailag és tudományosan úgy tudunk együttműködni, hogy eredményeket is tudunk felmutatni, akkor az isten sem ment meg bennünket attól, hogy egyesüljünk. Beigazolódott a jóslata. A két intézmény között rutinná vált az áttanítás, oktatóink a NYME-en habilitáltak, a KTK-nak kihelyezett képzése van nálunk. Nagyon jó együttműködés alakult ki az Apáczai Karral, a Benedek Elek Pedagógiai Karral, amelynek dékánja Dr. Szála Erzsébet nálunk oktatott, sőt tanszéket vezetett. Tehát annyi volt a közös pont, hogy logikusan következett ez a választás. További érv, hogy nincsenek párhuzamos szakok. Egy intézményen belül lehetőleg ne legyen két természettudományi, jogi, vagy bölcsész kar! Az egyesülés lehetővé teszi, hogy nem kell taktikázni, melyik fél maradjon meg. Mindannyian tudjuk, hogy ugyanazt a formát nem tarthatjuk fenn. Még akkor sem, ha az egyik helyen BA képzés van, a másikon mesterképzés, mert csupán a mesterképzésből nem lehet megélni. Ha ide­tesszük az egyiket, oda a másikat, az egyiknek sem jó. Ilyen problémák a NYME-n belül nem lesznek. Több, mint 22000 hallgatónkkal az ország 6. legnagyobb egyeteme leszünk, ahol már valódi szakmai kínálatról beszélhetünk.

- Szóba került a pedagógiai képzés. Ön tehát úgy gondolja, hogy nem fog megváltozni e téren az intézmény oktatási szerkezete?

- Földindulás szerű dolog nem történhet. A beiskolázási körzet más, ezért én semmi veszélyt nem látok benne, sőt úgy érzem, hogy még meg is erősíthetjük egymást. Rendelkezünk gyakorló iskolával, nagyon jó általánossal és gimnáziummal, ahogy Sopron és Győr is. Ezek közoktatási feladatokat is ellátnak. A városok fontos intézményei, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a két felsőoktatási intézmény a város életének kovásza legyen. Sopront és Szombathelyt még közelebb tudja hozni, s ez jelentős üzenetet hordoz a városok, a régió szempontjából.

- A NYME és a BDF eddig is meghatározó szerepet töltött be a régió életében. Hogyan fog ez változni az egyesüléssel?

- A szombathelyi főiskola mindenképpen profitálni fog ebből. A jelentkezési arányok is biztos meg fognak változni. Mi közel 7000 hallgatót, több milliárdos vagyont, vagy ami pénzzel kifejezhetetlen: szellemiséget viszünk be. Ez kölcsönösen gazdagítani fog bennünket. A természettudományi, a mérnöki, a bölcsész karok eltérő gondolkodásmódokat képviselnek, amelyek közeledni fognak egymáshoz és előbb-utóbb inspirálni fogják egymást. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Csiszolódniuk kell, mint a gyémántnak.

- Említette, hogy a NYME szellemiségét közel érzik a saját intézményük filozófiájához. Konkrétan mire gondolt?

- Ugyan csak egyszer-kétszer látogatott a teljes vezetőség egymáshoz, de láttuk az udvaron, a folyosón az emberek közötti kapcsolat mélységét. Én itt 7000 emberrel vagyok köszönő viszonyban. Máshogy nem is tudom elképzelni az életemet. Ezt tapasztaltuk ott is. Aki bennt van az intézményben, ha csak vendégként is, már nem idegen. Nos, ez nagyon fontos motívum, amit nem lehet parancsszóra, egy-két hónap alatt létrehozni. Olyan érték, amiből naponta profitálunk. A kollégáimra is mély benyomást tett ez a tapasztalat.

- A NYME nagyfokú önállóságot ígért a főiskolának. Mennyi­ben játszott ez szerepet a döntés meghozásában?

- Ez rendkívül fontos, de nagy jelentősége van annak is, ahogy Faragó rektor úr ezt kommunikálta. Azt mondta: teljes önállóság és teljes felelősség. Egyik nem megy a másik nélkül. Az egyesülés után a főiskola egyetemként fogja folytatni az életét. Ez olyan minőségi ugrás, amit azonban nem Sopronban kell megugrani, hanem Szombathelyen. Persze nem üres kézzel megyünk ebbe a házasságba, hiszen közel száz a minősített oktatók száma. Úgy gondolom, hogy ez az egyesülés nagyon erős katalizátor lesz, amely felgyorsítja a tudományos és kutatómunkát, nem csak itt, hanem Sopronban is. Az önállóság kérdésével kapcsolatban nyilvánvaló, hogy nekünk viszonylagos, vagy teljes önálló gazdálkodásunk lesz, mint ahogy eddig is megvolt a karok gazdálkodása. Ez még nagyobb felelősséget von maga után. Mindkét felet még racionálisabb gazdálkodásra serkenti.

- Milyen előnyöket fognak a diákok tapasztalni az egyesülés kapcsán?

- A hallgatók egy helyen tudják elvégezni az alap,- a mester- sőt a doktori képzést is. Doktori iskola nem jön létre egyik napról a másikra. A Soprontól várt támogatás az egyesülést követően már nem külső, hanem belső segítség lesz, és mint tudjuk, a családon belül jobban megoldható minden.

- A főiskola az egyesülés után mint Regionális Egyetemi Központ fog működni, és ha igaz, már neve is van: Savaria.

- Igen, ugyan ez a fantázianév mint hirtelen ötlet merült fel, de már sok helyről visszahallottam. Egyesek szerint Szombathelyen már minden Savaria: mozi, az utca, az általános iskola, a középiskola. Ennek ellenére szerintem nem rossz név, mert egyrészt könnyen kiejthető, másrészt a történelmi múltunkat idézi. Felmerült az is, hogy legyen Berzsenyi Dániel Egyetem, hiszen Berzsenyi Sopronban tanult. A Nyugat-Magyarországi Egyetem elnevezés piacképes, elfogadott, ismert név. Jól lefordítható nyugati nyelvekre. Jó volna, ha a Bezsenyi nevet megőriznénk, például a Bölcsész Kar nevében. Fontos a név, de elsősorban a szakmára kell koncentrálnunk.