címlap interjú krónika kultúra alapállás reflex humor sport In memoriam vers - nemvers hagyományaink korábbi számaink



[PDF változat letöltése]
{edition_name}


{storyphoto width="160" height="200" scaling="constrain" prepend="" format="" append="
\"%c\"

%c
fotó: %r (%R)

"}
Iskolák a határon...
Egy határrégiós iskolaváros, Mosonmagyaróvár

A határokon átívelő idegen nyelv tanítás

Miközben az Európai Unió elkötelezett híve az európai szintű integrációnak, síkra száll az európai népek nyelvi és kulturális sokfélesége mellett is. Teszi ezt a nyelvoktatás és a nyelvtanulás támogatásával, elősegítve így az európai népek közötti szolidaritást és kölcsönös megértést. A nyelvi sokszínűség megőrzésére irányuló uniós politika célja olyan környezet megteremtése, amelyben valamennyi nyelv szabadon szólhat, és amelyben nyelvek széles skálájának oktatására és elsajátítására van lehetőség. Az Unió azt a merész célt tűzte maga elé, hogy a lehető legtöbb polgára beszéljen az anyanyelvén kívül legalább két nyelven.

Az, hogy több, mint egy nyelven értsünk és tudjuk magunkat kifejezni - ami a Földön élők többsége számára mindennapi gyakorlat - minden európai polgár által elsajátítandó, a boldogulást segítő képesség. Más nyelvek tanulása, a más nyelveken történő kommunikáció mindenkit arra bátorít, hogy nyitottabb legyen más emberek, azok kultúrája és szemlélete iránt. Az idegen nyelv tanulás fejleszti a megismerési képességeket, megerősíti a tanulók anyanyelvi készségeit is, végül pedig lehetővé teszi, hogy előnyt kovácsoljunk annak lehetőségéből, hogy esetleg más tagállamban dolgozzunk vagy tanuljunk.

Határ, amely elválaszt és összeköt

Országhatárok mentén élni gyakran bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot jelent Közép-Európa keleti felén, míg a Nyugat-európai példák azt igazolják, hogy a határ menti fekvés a társadalmi - gazdasági fejlődésre önmagában nem jelent szükségszerűen hátrányt, sőt kifejezetten előnyös is lehet. Az államok identitásuk és önállóságuk szimbólumaként határokat húznak meg, a társadalmak ugyanakkor arra törekszenek, hogy a határokat átlépjék, határokon átívelő kooperáció valósuljon meg.

A regionális együttműködéseket nagy mértékben meghatározza az állam és a régió viszonya. A regionalizáció mértéke függ attól, hogy a központi hatalom mennyire képes politikai, oktatási, gazdasági hatásköreit az állam alatti szintre átengedni. Európai tapasztalat, hogy a gazdasági rendszerek stabilizációjával párhuzamosan az állampolgárok érdeklődése az országos politikától fokozatosan elfordul a nagyobb mozgásteret és sikert biztosító helyi és regionális szintek felé.

Határrégiók - kommunikációs övezetek

Hazánk hét országgal határos, az országhatár másik oldalán, a szomszédos országokban közel 3,5 millió magyar nemzetiségű állampolgár él, akik többnyelvűségükkel fontos közvetítői a gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak, melyek révén egy új fejlesztési és egyben kommunikációs övezet jöhet létre. Határozott és egyértelmű igény jelentkezik mindkét oldalon egymás nyelvének megismerésére, nemcsak az oktatási intézményekben, hanem az át- és továbbképzésekben is.

Az európai határok megszüntetésére többféle magyarázat létezik, egyes nézetek szerint a 19. században keletkezett nemzetállamokat le kell bontani, míg egy másik irányzat a világháborúkat lezáró békerendszer hibáinak orvoslását látja ebben. Az utóbbi évek regionális kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy igazi eredményt a határ menti regionális együttműködések hozhatnak. Különösen fontos ez számunkra is, hiszen az első világháborút lezáró béketárgyalás hazánkat súlyos területvesztéssel, ipari és kulturális központok elvesztésével sújtotta.

A burgenlandi - nyugat-dunántúli határrégió

Burgenland és Nyugat-Dunántúl történelmileg összetartozó régió. A térség közös történelme miatt sok azonosság fedezhető fel, azonban a fél évszázadon keresztül fennálló vasfüggöny markáns különbségeket is eredményezett. Burgenland egy perifériára szorult, felzárkózásra váró határ menti tartomány Ausztriában, a lakosság nagy része mezőgazdaságban dolgozó magángazdálkodó. Nyugat-Dunántúl szintén periférikus helyzetű, azonban ellenkező előjellel. Gazdasági szerkezete valamivel fejlettebb, mint a magyar átlag, népessége iskolázottabb és képzettebb, településhálózata is viszonylag jobban ellátott, mint az ország keleti részében fekvő régióké. A határrégió településszerkezete is eltérő. Burgenlandban hiányoznak a gazdasági agglomerációs központok, míg szemben a magyar oldalon vannak ugyan agglomerációs központok, azonban ezek nem tudtak létrehozni átfogó és sokoldalú gazdasági együttműködéseket. Az itteni határ menti kapcsolatokat sajátosan befolyásolja a trianoni békekötés után kialakult új határhelyzet. Az országban egyedül itt vonták meg úgy a határokat, hogy a centrumok, városok magyar területen maradtak (Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd) és a perifériájuk került át a szomszédos országba. Máshol ez éppen fordítva történt, a fejletlen periféria maradt nálunk, míg a városok, központok átkerültek a határ túloldalára.

A határrégiós iskolaváros

Mosonmagyaróvár sikerrel indulhatna egy nemzetközi regionális iskolaváros címért folyó versenyben, hiszen oktatási intézményeinek története egyrészt évszázadokra nyúlik vissza, másrészt felkínálja az óvodától az egyetemig tartó teljes intézményi hálózatot.

A korai nyelvtanulást segítő mosonmagyaróvári óvodai nyelvtanulási programok az idegen nyelvi alapozást segítik. Az iskolai nyelvtanítás lényege az elsajátított nyelvi ismeretek segítségével megvalósuló nyelvi cselekvés. Az idegennyelv-ismeret tipikusan eszköztudás, ugyanúgy, mint az anyanyelvi olvasás és írás. A nyelvismeret alkalmazása, azaz a nyelvi cselekvés ennek megfelelően a tanórán kívül valósul meg. Ez az alapgondolat realizálódik többek között a mosonmagyaróvári német nemzetiségi Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai tevékenységében. A második világháborút követően 1993-ig kellett várni, míg újra lett "német általános iskolája" a településnek. Az iskola hagyományos rendezvényeiben meghatározó a német jelleg, mellyel városban és környékén élő német származású lakosságot mozgósítja. Hivatalos ünnepélyei, kiadványai, évkönyve, bizonyítványa kétnyelvű. Az iskola pedagógiai programja, minőségfejlesztése során kitűzött célja között is deklarálja, hogy az intézményben az általános alapműveltséget megalapozó magyar és német nyelvű oktatás folyik, azaz a határ menti társadalom felnőttkorban betöltendő szerepeihez szükséges ismereteket alapozza meg. Az iskola által átadott sokszínű kultúra segítségével a tanulókban megerősödik az érzés, hogy egy nagyobb közösség tagjai, integrálódnak a határ menti társadalomba.

A tanulók egy jelentős része a helyi német két tannyelvű Kossuth Lajos Gimnáziumban folytatja tanulmányait, melynek innovációs folyamata 1987-ben indult, a hazai iskolák között szinte az elsőként vállalta a magyar-német ( ún. két tannyelvű ) oktatás bevezetését. Érettségi bizonyítványa az Ausztriában szerzettel egyenértékű. Az itt végzők egy része a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vagy a Jogtudományi Egyetem hallgatója. A választást elsősorban az motiválja, hogy felvételi vizsga nélkül juthatnak az osztrák intézményekbe, másrészt vonzó Bécs 80 km-es közelsége, valamint könnyű megközelíthetősége is.

A középiskolába készülő tanulók élhetnek az országhatárokon átívelő Cernet- projekt adta lehetőségekkel. A Bécs - Brno - Győr - Pozsony régiók közös vállalkozása egy többnyelvű európai középiskola és a transznacionális tanártovábbképzések megvalósítása. Az együttműködés célja: közös know-how kidolgozása, amelynek megvalósítási színtere a többnyelvű tanítást-tanulást és az európai dimenziókban való gondolkodást közvetítő bécsi székhelyű Európai Középiskola (EMS) .

A 2000. január 1-jétől a Nyugat-Magyarországi Egyetem néven működő universitas a térség számára minőségében is megújuló egyetemi oktatást jelent. A hallgatói és oktatói mobilitás megteremtésével sokrétű, sokszintű és átjárható oktatási rendszer alakult ki. A Mosonmagyaróvári Kar kapcsolatai a Bécsi Agrártudományi Egyetemmel lehetővé teszik, hogy az élelmiszergazdasági fejlesztéseknek a város adjon otthont. Különös jelentősége lett az élelmiszer-minősítésnek, hiszen Magyarország Európai Uniós tagságával az unión kívüli élelmiszer export-import vizsgálatokat fel tudja vállalni az itt lévő egyetem, képzett szakemberei megfelelő szellemi kapacitással tudnak az elvárásoknak megfelelni.

Mobilitás - partnerkapcsolat

A tanári és tanulói mobilitás a régióban megjelent, azonban mértéke még nem jelentős. A partnerkapcsolatokban való részvétel a sok szervezőmunka, a bonyolult elszámolások miatt többletenergiát igényel a koordinálást igénylő személyektől. A külföldi iskolákban folyó munka és a saját munka összevetése elősegítheti bizonyos pedagógiai rutinok megkérdőjelezését, az együttműködés során jelentkező problémák új megoldások kitalálására ösztönözik a pedagógusokat. A magyar pedagógusok számára az is nagy felismerést jelent, hogy sokkal nagyobb szakmai önállósággal rendelkeznek osztrák kollégáiknál. A partnerkapcsolatok segítségével a tanárok egy része az új kommunikációs technikák alkalmazásában is gyakorlatot szerez. A gyermekek számára főként az jelent kihívást, hogy fel kell készülniük országuk, régiójuk történetének, kultúrájának bemutatására, s közben nagy odafigyelést igénylő feladatokra is vállalkozniuk kell. A partneriskolákkal való együttműködés hatására nő a gyermekek idegen nyelv tanulási kedve. Az idegen nyelven megtartott kiselőadásokra való felkészülés kedvezően hat a tanulók kommunikációs készségére, sok gyermekben megnő az érdeklődés saját városa, országa, régiója, valamint azok problémái iránt.