%c

A kiadványt nem csak az agráriumban, hanem a különböző területhasznosítással, terület-felhasználással foglalkozó társszakterületek (vízügy, környezetvédelem, természetvédelem, közlekedés stb.) munkatársai is szükségszerűen hasznosíthatják. A bevezető fejezetben a klasszikus európai földhasználati módok, birtokszerkezetek kialakulása, feltárása és a hazai földhasználati reformlehetőségek, birtok- és területrendezési stratégiák kerülnek bemutatásra.

A mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi földhasználat, tájhasználat kapcsolata, fejlődési irányai c. rész a művelési ágak szerkezetét, arányait, ezek változási lehetőségeit tárgyalja. A földhasználatot a termőföldek geomorfológiai elhelyezkedése: a hegyek, völgyek, medencék, síkságok, sárrétek, turjánok, vápák és velük összefüggésben a rajtuk levő termőfelületek, művelési ágak adottságai (égtáji fekvés, mikroklíma, lejtőkategória, a talajképző kőzet jellege, a talajvíz mélysége stb.) nagymértékben befolyásolják. A birtokszerkezet, birtokrendezés, birtoktervezés c. fejezet egyedülállóan tárgyalja és mutatja be a 2. ezredforduló előtti, utáni magyar "földkérdés", birtokpolitika történetét és viszontagságait, (birtokrendezés a két világháború között; a szocializmusban és a rendszerváltást követően; nagyüzemek átalakulása, kárpótlás, privatizáció; tulajdonviszonyok, a földtulajdon jelenlegi szerkezete stb.). Részletesen tárgyalja a birtokrendezés alternatíváit, fejlesztési lehetőségeit: a helyi kezdeményezésű, spontán; az intézményesített, mérsékelt ütemű; erőteljes ütemű, teljes körű birtokrendezéseket. A racionális, a társadalom együttérzését kifejező birtokpolitikai szempontok mellett a sajátos földhasználati adottságoknak is meghatározó szerepe van a birtokrendezésben. Más adottságokkal bírnak a kedvezőbb termőhelyi adottságú (nagyobb) szántóövezetek, sajátos vagy kedvezőtlenebb termőhelyi, ill. sajátos táji (tájvédelmi) adottságú hegy- és dombvidéki vegyes (szántó, rét, legelő, erdő) földhasználatú régiók.

A földértékelés, földminősítés, -minőségromlás és -minőségjavítás c. fejezet teljeskörűen rendszerezi az általános célú, valamint az ingatlankataszteri földértékelés fogalmát, módszereit: a hozadéki kataszteri (aranykoronás); a mintateres, genetikus (felújított kataszteri); és a talaj térképes-genetikus (új) földminősítést. A földértékelés módszereit konkrét példákkal mutatja be. A 4,7 millió ha szántó mintegy fele részére (a homoktalajokra, a savanyú és szikes talaj övezetekre) a földminőség változására, a javítási módszerekre, a javítóanyagok meghatározására ugyancsak konkrét számításokat, példamegoldásokat tartalmaz. Egyedülállóan tárgyalja a kőportrágyák ásványi talajjavító anyagok típusait, azok technológiai, fizikai, kémiai tulajdonságait (rostos tőzeg, vegyes tőzeg, érett tőzeg, lápföld, kotu, lignitpor, alginit, mészkőpor, lápi mésziszap, dolomitpor, gipsz, gipsz-anhidrit, lösz (digóföld), bentonit, perlit, zeolit, kálitrachit, kálitufa stb.) mennyiségi, minőségi, települési viszonyait, intenzív és szántóföldi kertészeti hasznosítási lehetőségeit.

A földek művelhetősége, talajtechnológiai (fizikai, kémiai) tulajdonságai c. rész a talajok felosztását, jellemzését és földhasználati adottságait mutatja be. A földhasználatot, földművelést elősegítő talajtérképek teljes körű rendszerezését, alkalmazását is tárgyalja. A termőföld nyilvántartására, a birtoktagok kialakítására, a földhasználatra és a földvédelemre vonatkozó rendelkezések, E befejező fejezet: az ingatlan-nyilvántartás (földnyilvántartás); a különböző földtulajdon kategóriák; a birtoktagok kialakítására vonatkozó rendelkezések, a földhasználati nyilvántartás; a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) gyakorlati alkalmazása; a földhasználat, földvédelem rendelkezései; a termőföld más célú hasznosítása; a művelési ág megváltoztatása; a földhasználó talajvédelmi kötelességei c. témakörökre tagolódik.

A könyv egyik fő célja az is (a szerző közel négy évtizedes kutatói, tervezői, oktatói tevékenysége, tapasztalatai nyomán), hogy a földet szerető, földhasználó, gazdálkodó társadalom e kiadványt a tevékenységéhez akár kézikönyvként forgathassa. Ezért reméljük, hogy a könyv a mezőgazdasági, erdészeti, kertészeti vállalkozók érdeklődését felkeltő hasznos olvasmányként szolgálhat. Tartalmi, szerkezeti felépítése nem csak a szántókra, hanem valamennyi (10) művelési ágra kiterjed, és a gazdálkodást, fejlesztést elősegítő igen sok műszaki, gazdasági, jogi ismeretet, adatot tartalmaz.

A kutatók, tervezők tevékenységéhez is (a birtokrendezők, birtoktervezők, területrendezők, tájrendezők, külterületi rendezési tervek, vonalas létesítmények tervezői számára) a kiadvány tervezési segédletként szolgálhat. Beszerezhető a nagyobb könyvesboltokban és a kiadónál: 1088 Budapest, Rákóczi u. 9. T/F: (1) 266-1265.