%c

- Milyen tevékenységek előzték meg a konferenciát?

- Az Európai Unió által támogatott projekt 2004-ben indult. Ez a program már következménye korábbi munkánknak. Az Apáczai Kar mintegy 10 éve bekapcsolódott azokba az európai innovációs folyamatokba, amelyek a pedagógia megújítását célozták meg. Ez a módszertani kultúra fejlesztését jelenti, amihez először feltártuk azt az örökséget, amely valamennyi európai ország közös kulturális kincse. Ilyen szellemi érték például a száz évvel korábbra visszanyúló reformpedagógia amelynek oktatása hazánkban csak az 1990-es évektől épült be a felsőoktatási programokba, korábban a főiskolai oktatás tananyagának nem volt része. Egyetemeken is elsősorban irodalmi ajánlásokat tettek annak érdekében, hogy a reformpedagógiával megismerkedjenek a hallgatók. Ez természetesen a módszertannak csak egy szelete. A hagyományos pedagógia értelemszerűen megtanítja a teljes módszertani kultúrát, azonban azt, hogy ki hogyan alkalmazza, az már a pedagóguson múlik.

- Miért lényeges tehát a reformpedagógiával foglalkozni?

- A reformpedagógia azért kerül középpontba, mert 100 évvel korábban új nevelésfilozófiákkal, új módszerekkel, új koncepciókkal törekedtek az iskola megújítására. A XXI. században a diákok olyan nagy mennyiségű információhalmazzal találkoznak, amelyet a gyakorlatban már rendkívül nehéz alkalmazni. Az oktatás sajnálatos módon inkább az elmélet felé teljesedett ki, a gyakorlati tevékenységet nem is ismeri el olyan szinten, mint az elméleti munkásságot. Ha nem törekszünk a kettő egyensúlyára, akkor téves úton járunk. Az egyensúly viszont azt feltételezi, hogy nem lehet az ismereteknek olyan széles tárházát kínálni, mint amit a tudomány feltárt a számunkra. A felsőoktatásban szembe kell néznünk azzal a széles körben elterjedt nézettel, hogy a pedagógus akkor oktat korszerűen, ha minél több információt ad át a fiatal számára. A pedagógia megújulása azt jelenti, hogy az információk feldolgozása során az összefüggéseket kell megláttatni, azok gyakorlati alkalmazhatóságát, illetve biztosítani kell a konkrét tapasztalatszerzést és az elmélet gyakorlati alkalmazását. Az alkalmazott tudás teljesen új módszereket feltételez, amelyek a reformpedagógiában gyökereznek, mert ez mindig komplex szemléletű tananyag feldolgozását helyezte előtérbe önálló vagy csoportos ismeretszerzéssel. Az ismeretszerzés és az alkalmazás folyamatában a hangsúly a tanulói tapasztalatszerzésen az önálló munkán alapul, amelynek eredménye mindig valamilyen produktum, projekt. Az Európai Uniós projekt-munkálatok során olyan projektet dolgoztunk ki, amely a reformpedagógia eredményeinek újszerű gyakorlati alkalmazását célozta meg.

- Mely országok vettek részt a projektekben?

- Általában hét-nyolc országból vettek részt az európai projektekben, elsősorban elméleti pedagógiát művelő szakemberek. A korábbi munkánk alapján hívtak meg a 2004-ben induló "Európai Innovációs Iskolafejlesztés a Weben" nevű projektbe, egyrészt a Pedagógia Tanszék tevékenysége, másrészt az Erdőpedagógia Projekt kapcsán, amelyben pontosan megvalósítjuk - reformpedagógiai alapokon - azt a tanulásszervezési eljárást, amit az EU-s projektben terjesztünk.

- Mi az újszerű ebben a munkában?

- Az, hogy párhuzamosan futott az elméleti és a gyakorlati tanártovábbképzés. Ez azt jelentette, hogy az elméletet kimunkáló szakembereket, a pedagógia tudósait és egyúttal a gyakorlat szakembereit is meghívták a bozeni kurzusra. Itt az elmélet gyakorlati kipróbálása is megtörtént. Végeredményben az elméleti alapok tapasztalatszerzésen alapuló feldolgozása során a tanárok olyan ismereteket szereztek, amelyekre támaszkodva képesek voltak a saját elképzelésük szerint kidolgozni egy iskolafejlesztési koncepciót, természetesen reformpedagógiai alapon.

- Ezt a koncepciót mutatták be a záró konferencián, erről kaptunk tájékoztatást?

- Edgar Hungs, az Európai Képzési Programok ügynökségének igazgatója, Georges Kuppens, projektvezető, dr. Harald Eichelberger professzor az elméleti eredményeket emelte ki, Wolf Dieter Kohlberg professzor a didaktika megújítását vezette elő. Bemutattak egy új informatikai program segítségével - a "Scholion"-nal - gyakorlati iskolafejlesztési tevékenységet is. Prof. dr. Manherz Károly államtitkár úr elégedettségét fejezte ki, hogy az Apáczai Kar egy ilyen projektben közreműködik. A mai pedagógiának valójában kihívása, hogy a tapasztalatszerzésen alapuló iskolamodellben mintákat nyújtson.

- Az ismertetett Erdőpedagógia-mintát mennyire veszik alapul a magyarországi felsőoktatásban?

- Sajátos helyzetben élünk a XXI. században, hisz rendkívül nagy a verseny. Nagyon sok jó kezdeményezés van a különböző egyetemeken és főiskolákon. Örömmel mondhatom, hogy az Erdőpedagógia Projekt iránt nagy az érdeklődés, és rendszeresen hívnak bennünket konferenciákra. Az országban - úgy ítélem meg - ismertek vagyunk. A tanár-továbbképzéseinken nagy számban vesznek részt kollégák. Azt hiszem, a legdöntőbbnek azt tekintem, hogy az Erdőiskolai Oktatóközpontunkban évente 3-400 diák látogatja programjainkat a közoktatásból.

- Mondhatjuk, hogy az Erdőpedagógiai Projekt sikertörténet?

- Talán igen. Mi azért úgy éljük meg, hogy folyamatosan meg kell újítani a projektet, és sokat dolgozunk azon, hogy mindig gazdagodjon. Aki egy projektet jól művel, olyan élményben van része, hogy a munka befejezésekor újabb és újabb kihívások születnek, olyan megoldásra váró feladatok, amelynek a kimunkálása a csapatnak örömet jelent.

- Az Erdei Iskolában járva, személyesen is volt alkalmam tapasztalni az ott folyó munka eredményességét.

- Természetesen el lehet mondani, hogy milyen ragyogó program, de a gyakorlatban meg kell nézni, hogy valójában miről van szó. Azt is látni kell, hogy mögötte sokkal több munka van, és lényeges megemlítenem, hogy koncepció nélkül nincsen gyakorlat, és a gyakorlatból táplálkozik minden elmélet. A gyermekek a természetismeret mellett viselkedéskultúrát tanulnak, mert a fegyelmezettség az alapja minden tevékenységnek. Leginkább olyan feladatokat kell kapnia a gyermekeknek, amelyek érdeklik őket, és attól a pillanattól kezdve az együttes munka eredményes.

- A kétnapos konferencián olasz, cseh, holland, német, osztrák, belga, svájci szakemberek számoltak be a projekt során folytatott munkájukról. Hogyan lehet összegezni a projektben végzett tevékenységet?

- A reformpedagógiai koncepciók teljes elsajátíttatásával olyan modellt nyújtunk, melynek tartalmi, metodikai specifikumaival képesek a gyakorlati szakemberek sajátos iskolafejlesztési koncepcióikat megalkotni. A hollandoknak rendkívül nagy tapasztalatuk és gyakorlatuk van a reformpedagógia terén. Náluk sem az egyes reformpedagógiai iskolamodellek az elterjedtek, hanem a reformpedagógia eszköztárát alkalmazzák az iskolafejlesztésben. Ugyanis a XXI. században a pedagógia megújulása nem azt jelenti, hogy Waldorf-iskolát, vagy Montessori-iskolát kell működtetni, hanem azt, hogy azok az újítási törekvések, amelyeket a reformpedagógia kínál, azok mentén újulhat meg az iskola. Ez jelentheti az iskola épületének, az iskola berendezésének megújítását, új nevelésfilozófiák megfogalmazását és új módszerek alkalmazását. A módszereknél a megismerés fázisában a tapasztalatszerzésen, az észlelésen és a kritikai gondolkodásfejlesztésen van a hangsúly, a kivitelezésben pedig a szociális képességek fejlesztésén. Ezért nem beszélhetünk olyan iskolamodellről, amit követni kell, hanem csak számba vesszük, hogy mi mindennel lehet az iskolát fejleszteni. Tapasztalati ismeretekből, kipróbált eljárásokból levont következtetések alapján lehet a saját iskolakoncepciót megalkotni. Éppen ezért beszélhetünk iskolafejlesztésről. Két kulcstényezőt érdemes kiemelni: mi a nevelésfilozófia és mi a szociális képességek fejlesztése. A nevelésfilozófiában a reformpedagógiának eleve az volt az alapja, hogy milyen ember nevelése fontos: aki önálló, szabad és döntésképes. Minden demokráciának ez a kihívása. Természetesen mi ezeket a fogalmakat nagyon jól ismerjük, de nem biztos, hogy jól értelmezzük. Mert az önállóság sohasem azt jelenti, hogy azt csinálok, amit akarok, hanem választási szabadságot jelent. A pedagógiai gyakorlat során így sokkal több a pedagógus felkészülése a munkára, hogy választási lehetőséget biztosítson a diákok számára a feladatok megoldásánál. Ez a választás már eleve motiválja a tanulói érdeklődést és formálja a hozzáállást is a feladathoz. A szabadság nem más, mint erkölcsi kategória, mert normák és szabályok nélkül nem lehet létezni. Az egyéni érdeknek határt és korlátot szab a másik ember érdeke. Meg kell tanulni, hogy a választás során dönteni kell. A szociális képességek fejlesztése során az erkölcsi ítélőképesség fejlesztését helyezzük előtérbe. Az együttműködési készség, az állampolgári részvétel nélkül nem működik a demokrácia.

- Ebben segítséget nyújt az internet?

- Ehhez az elmélethez a számítógép kommunikációs lehetőségeket biztosít. Azok a pedagógus kollégák, akik megvalósították a saját iskolafejlesztési koncepciójukat, egymással és felkészítőjükkel is tudtak folyamatosan kommunikálni. A "Scholion" nevű program, mely e projekt keretében jött létre, észak-olaszországi és bécsi szakemberek tevékenységének az eredménye. Az új informatikai modell minden nagyszerűsége ellenére sem nélkülözi, hanem feltételezi a személyes konzultációk szükségességét.