%c

A Geoinformatikai Kar teadélután rendezvénysorozatán április 18-án Gábor Dzsingisz, volt holland mezőgazdasági államtitkár tartott előadást a hollandiai birtokrendezésről. Az előadó 1956-ban 16 éves korában távozott Sopronból családjával Hollandiába, ahol egyetemi tanulmányai után jelentős politikai karriert futott be. Volt polgármester, országgyűlési képviselő és államtitkár. Előadásában a hollandiai birtokrendezés tapasztalatait összegezte, és e tapasztalatok alapján tanácsokat fogalmazott meg a hazai helyzet javítására.

Hollandiában a birtokrendezés nagy múltra tekint vissza. Az előadó a holland mezőgazdaság világsikerének egy fontos elemeként mutatta be a birtokrendezést. Az utóbbi évtizedekben a birtokrendezés új lendületet nyert, részben a mezőgazdaság ésszerűbb működtetése, részben a brüsszeli források elérése miatt. Az előadó több konkrét példát is bemutatott polgármestersége idejéből, amikor az adott város környékét rendezték. A birtokrendezés esetén minimális elvárás, hogy az érintettek egyike se kerüljön rosszabb helyzetbe, mint korábban, a település úthálózata fejlődjék, és az érintett üzemek nyereségessége is javuljon legalább 4%-kal. A birtokrendezéshez szükséges forrásokat részben a központi kormányzat, részben az adott önkormányzat, döntő részben pedig az EU-s források fedezik. Az előadó mindezeket összegezve feltette azt a kérdést, hogy vajon miért nem működik akkor ez a folyamat hazánkban is.

Gábor Dzsingisz pályája utolsó szakaszán a Budapesti Holland Nagykövetség regionális mezőgazdasági és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsosa volt. Így a birtokrendezés és vidékfejlesztés tárgykörében nemcsak Hollandiára, hanem a közép-kelet-európai régióra vonatkozóan is vannak széleskörű ismeretei. Diplomataként megkísérelte azt, hogy Magyarországon is egy ésszerűbb, az ország céljait jobban szolgáló mezőgazdaság és vidékfejlesztési politika jöjjön létre. A birtokrendezéssel foglalkozó tanulmányban a GEO szakemberei is közreműködtek, Gábor Dzsingisz megítélése szerint világszínvonalon.

Az előadó, elemezve a hazai helyzetet, több oknak tulajdonította a birtokrendezési politika bevezetésének késlekedését. Így többek között: a vidék- és mezőgazdaság-politika, a politikai akarat, és a megfelelő jelentős tömegű szakember gárda hiányának. Az előadó örömmel nyugtázta, hogy a Geoinformatikai Kar MSC-képzést szándékozik indítani e területen, hiszen megítélése szerint is fontos az, hogy a birtokrendezés megindulásakor megfelelő számú, jól képzett szakember álljon a hazai mezőgazdaság rendelkezésére.

Az előadó párhuzamot vont a kiegyezés utáni hazai mezőgazdasági fellendülés és a jelen időszak között. Megállapítása szerint hazánknak a hetedik helyet kellene elfoglalnia az EU-n belül a mezőgazdasági termelés mennyiségét tekintve. Sajnos, jelenleg nem ez a helyzet. A mezőgazdaság fellendülése érdekében számos feladat vár a szakemberekre, így elsősorban olyan széleskörűen támogatott vidék- és mezőgazdaság-politika elfogadtatása, mely a mezőgazdaságból élők majd minden csoportja számára lehetővé teszi életviszonyai javítását. Az előadó megítélése szerint hazánkban mind a nagybirtoknak, mind a családi gazdaságoknak, mind a kisbirtoknak megvan a helye egy jól megfogalmazott stratégiában. E stratégiának alapköve a birtokrendezés, melyhez bőségesen állnának rendelkezésre EU-s források.

Az előadást élénk vita követte, ahol a jelenlévő szakemberek többsége egyetértett a Gábor Dzsingisz által elmondottakkal. A szakmai vita után előadónk bemutatta magyarországi tapasztalatait napló formájában összegző "Európában félúton (egy diplomata feljegyzései 1999-2005)" című tavaly megjelent könyvét, melyből egy-két gondolatot, tapasztalatot idézett is.

A tartalmas délután tanulsága részben az volt számunkra, hogy jó úton járunk, birtokrendező képzésünket mindenképpen el kell indítanunk, hiszen ez nemcsak a kar, hanem a magyar vidékfejlesztés és mezőgazdaság érdeke is.