%c

A mikrobusz Csornáról, Mosonmagyaróvár, Máriakálnok, és Győr érintésével indult útnak a burgenlandi Németújvárba, mai nevén Güssingbe. A társaság a megújuló energiákkal, energiaforrásokkal foglalkozó szakemberekből, és olyan érdeklődőkből tevődött össze, akik az Ausztriában tapasztaltakból kívánnak maguknak nagyobb rálátást biztosítani a témára. A határátlépés után, hamarosan Güssingbe értünk, ahol a Com.Inn Hotelben szállásolták el a résztvevőket. A szállás elfoglalása után vezetőnk - Bődi Katalin - segítségével tekintettük meg a technológiai centrumot. Katalin magyar származású, Budapesten a Könnyűipari Műszaki Főiskolán végzett, Ausztriában él, és az EEE GmbH-nál dolgozik.

A prezentációjából kiderült, hogy az EEE (Europäisches Zentrum für erneuerbare Energie) az egyes üzemek koordinálásában, kutatásfejlesztésben, továbbképzésben, szolgáltatásban, és az ökoenergia-turizmusban érdekelt.

Foglalkoznak hidrogén előállítással üzemanyagcellák alkalmazásával, metán, benzin és dízel előállításával fából, valamint hűtéssel napenergia és távhő segítségével. Képzési és továbbképzési törekvéseik, egy továbbképzési centrum megalakítása, standardizált továbbképzési koncepciók, szemináriumok és szimpóziumok szervezése. A szolgáltatásokon belül energiatanácsadással, megvalósíthatósági tanulmányokkal, projektmenedzsmenttel, EU-projektekkel foglalkoznak. Az ökoenergia turisták részére vezetéseket szerveznek a műszaki berendezéseknél, prezentációkat és előadásokat tartanak, energiaheteket tartanak iskolások számára, együttműködnek a helyi kultúrával és a sporttal, és működtetik a Hotel COM.INN szállodát. A napot egy Güssinghez közeli Buschenschankban zártuk, ahol a helyi kulinaritásokkal ismerkedtünk meg.

Május 10-én, csütörtökön délelőtt négy üzemet tekintettünk meg. Az I. biomassza erőmű 2002-től működik, és 7-8 embert foglalkoztat. Az első két évben a cél nem a gazdaságosság, hanem a technológia optimalizálása volt. A beruházási költségnek a 40%-a volt az önrész, a többit különféle támogatásokból fedezték. Az erőmű 8000 munkaórát üzemel évente, a nyersanyag erdei faapríték, amit - a zsindelyhatást kihasználva - a szabad ég alatt "hegyben tárolnak". A behozott faanyag nedvességtartalma nem haladhatja meg a 27%-ot. A magasabb nedvességtartalmú anyagot rönkként tárolják az erdőben 1-2 évig, és utána mobil aprítógépekkel darabolják. Az üzem elgázosítójában állandó 850oC-nak kell lenni, és a faanyagot víz-gőz közegben gázosítják el. Kulcskérdés a gáz tisztítása. Először egy mechanikai tisztítást végeznek, ennek segítségével a portól, hamutól és kátránytól szabadítják meg a gázt, ezután egy kémiai tisztítás következik a biodízelmosóban és a gázt egy motorba vezetik bele, ami egy utánkapcsolt generátor segítségével áramot termel. Ez egy osztrák technológia, melynek kidolgozásában a Bécsi Műszaki Egyetem is részt vett.

A második megtekintett üzem egy biomassza fűtőmű volt, ahol a helyi két parkettagyárból származó ipari fahulladékot égetik el. Az üzemben két biomasszakazán dolgozik, és a hozzá tartozó fogadóbunkerek, ami a fa átvételére szolgálnak.

Ubersdorfban egy olyan biomassza fűtőművet mutattak be, amely napkollektorral van kiegészítve, és 43 fogyasztóval rendelkezik. Ezen házak egy kb. 800 méter sugarú körben helyezkednek el az üzem körül, természetesen nem szabályosan. A felület, amivel a napenergiát felveszik, 180 darab kollektorból áll, ami 360 m2-t tesz ki. Az üzemből kimenő víz 80-90 fokos, ami visszajön, az 40 fokos.

Stremben egy biogázüzemet látogattunk meg, amely 2005 óta működik. 10 tulajdonosa van, és közös vállakozásként működtetik. 10 km-es körzetben, 250 hektár földterület látja el az üzemet. A területen 50%-ban silókukoricát, és 50%-ban különböző fűféléket, herét, és napraforgót termesztenek. Állati eredetű anyagot nem dolgoznak fel. Silótárolókban kerül a bejövő anyag tárolásra, de tavasszal és nyáron akár zölden is fel tudják dolgozni. A silóterek lefedése kezdetben problémás volt, mára ez megoldott, egy, az üzemből kijövő melléktermékkel. Két erjesztőtartály áll az üzem rendelkezésére, amiben 60 nap alatt erjed ki a biomassza. A melléktermék kiváló trágya, és a közeli földek tápanyagutánpótlását oldják meg vele. Az üzemben intenzív a kutatás és a fejlesztés, és folyamatos kapcsolatban vannak a Tullni Kutatóintézettel.

A remek ebéd elfogyasztása után a blumaui geotermikus erőművet látogattuk meg. Ott egy 2843 méter mély forrásból jön a 106 fokos víz, 3,3 bar nyomáson. Ahogy csökken a nyomás, kiválik a szén-dioxid, egy tartályba gyűjtik, értékesítik. Az erőmű egy Hundertwasser által tervezett négycsillagos, hotelt és egy termálfürdőt lát el hővel, és a megtermelt áramot a központi hálózatba táplálja..

Május 10-én pénteken kulturális programon vettünk részt. Megtekintettük a Batthyány-kriptát és a várat Güssingben, ahol egy érdekes kiállítás volt látható. Ebéd után hagytuk el Ausztriát, és tanulmányutunk utolsó részeként Nagypáliban álltunk meg, ahol egy kis falu óriási fejlődésének lehettünk szemtanúi. A Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentrumát tekintettük meg, ami Interreg-IIIA támogatással készült. A 362 fős falu tervei között szerepel egy pajtaszínház, egy állat és növénykert, egy trópusi növényház és meditációs kápolna, egy egészségmegőrző központ, kézműves műhely, kerékpáros központ, koordinációs és oktatási központ. Egy csornai fagyizást beiktatva, este hét órára értünk Mosonmagyaróvárra.

A tanulmányút hasznos és érdekes volt, remélhetőleg az itt szerzett kapcsolatokat és ismereteket kamatoztatni tudják a résztvevők a jövőben.