címlap interjú krónika kultúra alapállás reflex humor sport In memoriam vers - nemvers hagyományaink korábbi számaink



[PDF változat letöltése]
{edition_name}


{storyphoto width="160" height="200" scaling="constrain" prepend="" format="" append="
\"%c\"

%c
fotó: %r (%R)

"}
Versmondó verseny Győrben
A tavasz nem csak az újjászületés, hanem az irodalom évszaka is. Ilyentájt egymást követik az április 11-i költészet napjához kapcsolódó rendezvények. Győrött, 2007. május 11-12-én immár hatodik alkalommal rendezték meg az Országos Egyetemi-Főiskolai Versmondó Versenyt.

A magyarság méltán lehet büszke költészetére, épp ezért a versenyre egyetemi, főiskolai hallgatók a magyar költészet (a kezdetektől 1945-ig terjedő időszakának) egy alkotásával és az 1945-től napjainkig terjedő magyar líra egy versével jelentkezhettek.

A kétnapos megmérettetésen tizennégy intézmény több mint harminc hallgatója indult el az ország különböző egyetemeiről, főiskoláiról. A határon túlról, sajnos idén sem volt jelentkező. A felsőoktatási intézményekben szakmai műhelyek működnek. Ezen műhelyek gyümölcsöző tevékenységét a zsűri kiemelten értékelte.

A május 11-12-én megrendezett verseny zsűrije: Kiss László - zsűri elnöke, a Magyar Versmondó Egyesület elnökhelyettese; Francsicsné dr. Hegyi Marianna Kazinczy-díjas tanár; Popper Ferenc Győr-Moson-Sopron Megyei Versmondó Egyesület elnöke.

Egressy szerint a versszavalás nem más, mint hangbeli megtestesítése az írott műnek, "természetes beszéd költői alakban, beszéd, mely zeneiségét a nyelvbeli kifejezés nemzeti jellemével és lélektani tisztaságával megegyeztetni, s a költői szabadságot a művészeti szabatossággal összhangzásban tartani köteles".

A közönségnek a versmondó műalkotását, a szavalást kell élveznie.

A versmondónak a verssel üzennie kell. Ha üzen, akkor az az érdeke, hogy minél hatásosabban tegye. El kell juttatni a hallgatóságot arra a szintre, hogy ne csak azt értse meg, amit hall; hanem azt is, amire a szavaló gondol a versmondás közben.

A győri versenyen a versmondók műértésben és szellemben egyaránt gazdagodtak. E rangos eseményen - amely az oktatók, szakemberek számára rendezett konferenciát is magába foglalta -, hosszasan értékelték a megmérettetésre jelentkezőket.

Kiss László szavait idézve "a felnövekvő értelmiségnek hatalmas szerepe van a jövő nemzedék formálásában, a tiszta, szép gondolatok közvetítésében". Értékelő beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos a kortárs irodalom megszólalása, a kortárstól való tanulás a versmondó pódiumokon, szakmai műhelyekben.

VI. ORSZÁGOS EGYETEMI-FŐISKOLAI VERSMONDÓ VERSENY DÍJAZOTTJAI:
I. hely: Németh Edina Mária (SZE)
5. évfolyamos jogász hallgató
II. hely: Kiss Eszter (SZTE-BTK)
4. évfolyamos magyar szakos hallgató
III. hely: Podhradská Lea (NYME-AK)
3. évfolyamos szociálpedagógia szakos hallgató

A jó vers csillog, árad, könnyen belopja magát a szívünkbe, úgy, mint ahogy az első három helyezett versei is teszik:
Kádár Kata - udvarhelyi széki népballada
Kányádi Sándor: Fától fáig
Pilinszky János: Miféle földalatti harc
Bella István: A Lánchídon
Sütő András: Káin és Ábel (részlet)
Kosztolányi Dezső: Három szatíra

Különdíjat kaptak:
Bors Anikó (ELTE-BTK)
Giliczéné Komjáthy Andrea (NYME-AK)
Posta Marianna (EKTF)
Takács Bence Ervin (SOTE-TF)
Nedermann Katalin (Pannon Egyetem-BTK)
Kozalek Petra (EKTF)
Molnár Csilla (KFRTKF)
Finta Zoltán (Kecskeméti Főiskola)