%c

Ez a rendezvény is a Brüsszelből irányított COMENIUS-projektek körébe tartozik, amelyek a tanulás-tanítási folyamatok fejlődését, fejlesztését hivatottak elősegíteni. A projektekhez az Európai Unió a pénzügyi-formai kereteket, előírásokat szabja meg, rendszere „klasszikus” formában épül fel, vagyis az ötletet is a későbbi résztvevőknek kell kitalálni, azzal együtt, hogy minden évnek vannak súlyponti témái.

A „transznacionális” fogalom arra utal, hogy mindezek a projektek nemzeteket átívelő formában, több ország részvételével valósulnak meg. Mindegyiknek megvan a saját azonosítója, általában valamilyen mozaikszó formájában, amely mindenképpen tartalmazza az európai színteret. Az EUBIS az állampolgári aktivitás kialakításának, felépítésének lehetőségeivel foglalkozik, és mivel német a munkanyelve, így adódott ez a megkülönböztető jelző.

Fontos még tudni, hogy ennek a projektnek is az a végső célja, hogy az új tapasztalatok birtokában modulokat készítsünk el a pedagógusképzés, -továbbképzés területére ajánlások formájában.

A győri konferencián áttekintettük az eddig elvégzett munkát. Már rendelkezünk egy tájékoztató füzettel „röplap” formában, van egy „szótárunk” (Glossar) a kulcsfogalmak részletes magyarázataival, ami persze nemcsak magunk számára szolgál segítségként, hanem az eredmények elterjesztése során az érdekeltek körében, és természetesen szeretnénk széles körben népszerűsíteni anyagainkat. Összeállítottunk egy bőséges, európai dimenziójú szakirodalmi listát sokféle nyelven.

A konferencián összehasonlítottuk a projekt-iskolákban végzett kérdőíves felmérés eredményeit. Magyarországról győri és tatai iskolák vesznek részt a munkálkodásban nyolcadik és tizenegyedik osztályosok részvételével.

A kérdőíveket statisztikai módszerekkel kiértékelve azt tapasztaltuk, hogy a sarkalatos kérdésekben nincsenek nagy különbségek a résztvevő országok (Finnország, mint koordinátor, Németország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország) tanulóinak véleménynyilvánítása között, jóllehet egyéb felmérések (PISA), vagy tapasztalati tények (a demokratikus intézményrendszerek működése) nagy különbségeket mutatnak.

A felmérések alapján tudjuk, hol vannak a problémás pontok: a diákok azt fogalmazták meg, hogy kevés a lehetőségük egyénként részt venni az iskola életében. Szeretnének nagyobb befolyást gyakorolni adott esetben a tananyag, a tanmenet, a heti-, havi tervek összeállítására. Nagyobb nyitottságot várnak az iskolával kapcsolatos rendezvényeken. Jónak tartanák, ha gyakrabban találkozhatnának meghívott vendégekkel, ill. a tanítás-tanulás iskolán kívüli helyszíneken is erős elvárás részükről.

Elmondhatjuk, hogy láthatók a problémák, a változtatáshoz a módszertani eljárások már elkészültek (a különböző kutatás-fejlesztési programokban). Segíteni abban tudunk, hogy bátorítsuk az iskolákat arra, merjenek vállalkozni a kevésbé általános formákra és tartalmakra is. A pedagógiai, tanítói/tanári tevékenység óhatatlanul mindig hordoz magában egy nagy adag idealizmust is, de csak úgy tudunk előrelépni, ha bízunk abban, hogy amit csinálunk, azzal valamit tudunk segíteni.

Optimizmusunkat azzal tudjuk erősíteni, hogy a konferencia résztvevőinek döntése nyomán a projektben tervbe vett „Comenius-tanfolyamot” 2008 őszén Győrött rendezzük meg számos európai országból érkező - közöttük reményeink szerint minél több magyar - kolléga részvételével.