%c

Le kellett elsősorban mondanunk a kényelemről, a lustálkodásról: minden nap rendkívül korán kellett kelni a programok időbeni elkezdéséhez, és későn értünk haza; ezen kívül hízókúrának sem nevezném az utat: reggelinél és ebédnél is amolyan ’’zarándok’’ adagot kaptunk. Az időbeosztásunk is szigorúan megtervezett volt, hogy minden néznivalóhoz eljussunk, napközben kényelmes nézelődést egyáltalán nem engedhettünk meg magunknak, céltudatosan kerestük fel sorban a zarándoklat állomásait. Ami pedig a programokat illeti, nagyon érdekfeszítő és jól szervezett volt; kiemelném a többi közül a két magyar nyelvű misét, melyek közül az elsőt a Szent Péter Bazilika főoltáránál, a másodikat a Havas Boldogasszony Bazilika leggyönyörűbb mellékkápolnájában tartottuk. A hét közepi audiencia a Szent Atyánál is feledhetetlen volt: a Pápa magyarul is szólt, és külön köszöntötte a magyar zarándokokat, köztük a nagycenki-soproni csapatot.

Nagy szeretettel köszöntöm a magyar zarándokokat, elsősorban azokat, akik Győrből, Nagycenkről és Szombathelyről érkeztek. Köszöntöm a Palestrina kórus és a Cantus Corvinus kórus tagjait. Kedves Testvéreim, Szent Péter és Pál apostolfejedelmek sírjainál tett látogatástok erősítsen meg Benneteket a hitben és az egyetemes Egyházhoz tartozástokban. Apostoli áldásom kísérjen minden utatokon. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Mellékesen jegyzem meg, hogy a Szentatya kiejtése meglepően jó volt. Ezeken kívül a másik két nagy bazilikát is megtekintettük: a Lateránit és a falakon kívüli Szent Pál Bazilikát, a Magyarok Kápolnáját és a pápák sírjait a Szent Péter Bazilika alatt, a Szent lépcsőt, valamint még nagyon sok mást; belegondolni is megdöbbentő, hogy ezt mind megnézhettük e rövid út alatt.

A zarándokút elérte célját: lelkileg feltöltődve, testileg ugyan fáradtan, de élményekkel gazdagon térhettünk haza.