Elsõ országos projektje, a Stresszmentes iskolákért címû modellprogram nyitókonferenciáját szeptember 17-én tartotta a Mûvészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Egészségfejlesztési Intézet. A projekt az intézet oktatói, valamint a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakos, egészségfejlesztés szakirányos hallgatók aktív részvételével valósul meg.

Pécs, Vác és Miskolc után Szombathely is csatlakozott a Stresszmentes iskolákért címû modellprogramhoz. A projekt célja, hogy a középiskolás diákok és tanáraik elsajátíthassák a lelki egészséghez szükséges technikákat, így alakítva ki a stresszmentes iskolai légkört. Ebben nagy szerepük van a kortársaknak – nem véletlen tehát, hogy a program aktív résztvevõi az Egészségfejlesztési Intézet oktatói mellett annak hallgatói, hiszen a fiatalok bizonyos kérdésekben inkább egymásra hallgatnak, mint a felnõttekre. Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa elmondta, a projekt segítségével érzékennyé lehet tenni az iskolai szereplõket egymás problémái iránt. Tudatosítani kell bennük, hogy a fizikai egészség megõrzéséhez elengedhetetlen a lelki egészség megõrzése, a stressz-kezelõ módszerek elsajátításához pedig megkerülhetetlen a segítség kérése és elfogadása.

A program különlegessége abban rejlik, hogy nem egy-egy devianciatípussal kapcsolatos. A túlzott alkoholfogyasztás vagy a kábítószer-használat valamilyen feszültségállapot tünetei, s meghatározó bennük a stressz. Az erõszak megnyilvánulása is „csupán” egy tünet. Mindezen problémák leküzdéséhez nem elégséges a tüneti kezelés. A szakember kifejtette: régen is jelen volt az erõszak a fiatalok között. A különbség „mindössze” annyi, hogy a problémamegoldó módszereket filmekbõl, számítógépes játékokból elsajátító fiatal gyermekkorában nem tanulta meg az agresszió határait. A jelenséget kiválóan szemléltetik például a gyilkossággal végzõdõ betöréses lopások. Ezekrõl általában elmondható, az elkövetõk nem azért törnek be valahova, hogy megöljenek valakit. A fiatalok által elkövetett, egyre erõszakosabbá váló bûncselekmények számának növekedése betudható még annak, hogy a történéseket akár egy mobiltelefon segítségével is rögzíteni lehet, s ezek internetre feltöltése remek szórakozásnak tûnik számukra.

A család szerepe is lényeges: az egészséges élet kialakításában és a stresszoldó minták elsajátításában döntõ szerepe van az anyának, de azokban a családokban jók a feszültségkezelõ minták, ahol az apa is aktívan közremûködik a nevelésben. Nem szeretjük önmagunkat, ezért önártók vagyunk – ezt már Czeizel Endre hangsúlyozta, a rendezvényen elhangzott elõadásán. A genetikus elmondta, a fejlett országok egészségügyi adatait tanulmányozva kiderül, egy magyar tizenegy évvel rövidebb ideig él. Pedig a magyarok génjei nem rosszabbak az osztrákokénál vagy a németekénél. Hogy ennyivel kevesebb ideig élünk, az életmódunknak tudható be. Ám Magyarországon a direkt egészségfejlesztéssel nem sokra mennek a szakemberek, ezért a genetikus ezúttal a figyelemfelkeltés rafinált módját választotta. A családtervezésrõl beszélt, illetve arról, hogy milyen veszélyek leselkednek azokra, akik nem vigyáznak az egészségükre. Megkérdezte a teremben ülõ, fõképp a középiskolás korosztályt képviselõ fiatalokat, kik nem szeretnének gyermeket. Alig-alig lendült kéz a magasba. Majd megjegyezte: akik a teremben ülnek, azok szülei már alkottak valami maradandót, ezért rájuk lesz, aki emlékszik majd. A gyermekvállalásnak ilyen szempontból mély és mitikus üzenete van: ugyan meghalunk, de az utódainkban tovább élünk. Majd elmondta, az általa 1984 óta végzett családtervezési programban részt vevõ nõk 40 százalékának hüvelygyulladása, hüvelyfolyása van. Csak ez olyan gyakori, már-már mindennapos betegség, hogy a nõk orvoshoz sem mennek vele. A genetikus felhívta a figyelmet: ilyen esetben a lehetõ legkorábbi diagnosztizálást követõen mindig a párt kell kezelni, különben újra és újra visszatérnek a tünetek. Magyarországon a férfiak ondófolyadékában körülbelül 35 millió ondósejt van – 1973-ben még nagyjából 70 millió volt. Valami történt…

Még egy döbbenetes adat: hazánkban a dohányzó férfiak 70 százaléka impotenssé válik, mire ötven évesnél idõsebb lesz. Terítékre került napjaink egyik slágertémája, a magzatvédõ vitaminok hatékonysága is. Dióhéjban arról, miért van rájuk szükség: a táplálékkal bevitt fehérjék az emberi szervezetben lebomlanak és aminosavakká alakulnak. Az egyik aminosav méreggé alakul, vagyis folyamatosan keletkezik a méreg. A szervezet természetesen méregtelenít, de ehhez három enzimre van szükség. A legfontosabb ebben az, amelyik génhiba okán a magyarok 15 százalékában nem „mûködik”. A terhesség 15. napjára alakul ki az ideglemez, ebbõl lesz egy idegcsõ, amely ha nem záródik a 24. napig, akkor nem záródik a gerincvelõt védõ gerincoszlop. A magzatvédõ vitamin szedését ezért legalább a fogamzás elõtt egy hónappal ajánlatos elkezdeni. A szakember rámutatott: elkeserítõ, hogy a várandósok általában a 8–10. héten mennek orvoshoz a terhesség okán. Holott ma már a 14 napos terhességet is ki lehet mutatni a gyógyszertárakban kapható tesztek segítségével – s a kockázatok szempontjából a legveszélyesebb a terhesség második hónapja. A családtervezésnek – többek között – ezért van óriási jelentõsége.