címlap interjú krónika kultúra alapállás reflex humor sport In memoriam vers - nemvers hagyományaink korábbi számaink



[PDF változat letöltése]
{edition_name}


{storyphoto width="160" height="200" scaling="constrain" prepend="" format="" append="
\"%c\"

%c
fotó: %r (%R)

"}
Interaktív múzeumpedagógiai óra
Az Apáczai Csere János Kar Idegenforgalmi és vendéglátó szakirányos hallgatóinak egy csoportja – dr. Bérczessy Lajos tanár úr vezetésével a közelmúltban látogatást tett a fővárosi Elektrotechnikai Múzeumban.

A múzeumi kirándulás apropóját az alkalmazott kommunikációhoz kapcsolódó stúdium adta.

Lévén az elektromos energia, minden információ hordozójaként, napjainkban teljes egészében nélkülözhetetlenné vált. (Még belegondolni is bizarr: mondjuk, ha egy vásott kedvű varázsló akárcsak egy órára is lekapcsolná az áramot bolygónkon, mi lenne…)

A múzeum eredeti környezetben található, eredetileg transzformátorállomás volt.

Muzeális miliőben sétálhatnak, gyönyörködhetnek, kísérletezhetnek az oda látogatók.

Kitűnően fölkészült vezetők – jelen esetünkben Jarosievitz Zoltán középiskolai fizika tanár úr - értő, magyarázó és próbákra fölhívó kísérete nemcsak élményt nyújtott, hanem egy kicsit feleleveníthette a valaha tanultakat is.

Mi minden látható itt? Szinte fölsorolni is nehéz. Számos villamosságtani jelenséget lehetett figyelemmel kísérni az elektrosztatika, az elektrodinamika világából.

Nem nélkülözték a bemutatók a látványelemeket sem, de azt is látni lehetett, hogy egyszerű eszközökkel, tárgyakkal is „lehet csodát művelni”.

Az őstranszformátortól kezdve a Jedlik-forgonyig, motorkocsiig különleges világ, különleges kor, különleges emberek idéződtek föl emlékezetünkben.

/Talán érdemes egy kis kitérőt téve Jedlik Ányosról (1800–1895) megemlékezni – lévén a győri érintettség. A paptanár-akadémikus tudós nevéhez nemcsak az előbb említett villámdelejes forgony /az egyenáramú villanymotor őse/ megalkotása fűződik. A műszaki magyar nyelv megújításán éppúgy fáradozott, mint a szikvízgyártás technológiájának kidolgozásán. Köteteket tenne ki munkásságának leírása. A mai értelemben véve: nem volt marketinges szemléletű kísérletező - meglehet ezért a villamos öngerjesztés (dinamó-elv) sem az ő szabadalma, hanem W. Siemens és S. Ch. Wheatstone nevéhez írják - ám amit például a magyar tudományos oktatásért is tett – elévülhetetlen./

Nem lehet e röpke kis tudósításban a majd’ kétórás látogatást fölidézni. Ám sok olyan tárgyi bizonyíték, működő eredeti darab látható itt - háztartási villamossági gépek, világítási eszközök –, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar műszaki tudás és technológia képes volt a világ élvonalába emelni hazánkat. Csak kellő támogatottság, értő tudás kellett hozzá az oktatásban, a tudományos kísérletezés finanszírozásában.

Hogy csak egy példát említsünk: Kandó Kálmán magyar villamosmérnök a hívó szóra haza jött Párizsból és itthon kísérletezett, oktatott. Az általa tervezett villanymozdonyok utódai járják ma is a világ nagy vasúti pályáit megváltoztatva ezzel a közlekedés, a szállítás szokásait.

Kiss Balázs