Vivat Academia Online

Kepes Andr�s, a Savaria Egyetemi K�zpont B�lcs�szettudom�nyi Kar Kommunik�ci� �s M�diatudom�nyi Tansz�k c�mzetes f�iskolai tan�ra �jabb nagy siker� el�ad�st tartott az egyetemi k�zpontban. Sz�mos t�m�r�l besz�lt m�r a szombathelyieknek – el�ad�sai nem csup�n a SEK hallgat�it, oktat�it vonzz�k, hanem a v�ros polg�rait is.

Nemr�giben p�ld�ul arra kereste a v�laszt, hogyan sziv�rognak �t az ide�lk�pek a mindennapjainkba, illetve onnan vissza a k�perny�re. Az ismert t�v�s, Salamon Andr�s V�roslak�k c�m� filmj�b�l mutatott be r�szleteket, ezzel szeml�ltetve azt, hogy mik�nt hat a fekete kult�ra a magyarorsz�gi roma kult�r�ra. R�mutatott, a telev�zi� t�rnyer�se el�tt erre nem volt p�lda.

A napjainkban oly divatos m�sort�pusokr�l is sz�t ejtett. Elmondta, hogy amerikai kutat�k az 1970-es �vekben megvizsg�lt�k, milyen vil�gk�pet k�zvet�tenek a szappanoper�k �s a gyakran vet�tett sorozatok, valamint ezek hogyan befoly�solj�k az emberek gondolkod�s�t. Kider�lt, hogy azok a n�z�k, akik nyomon k�vett�k a krimi- �s a k�rh�zsorozatok epiz�djait, a val�s�gosnak a t�bbsz�r�s�re taks�lt�k az Egyes�lt �llamokban elk�vetett b�ncselekm�nyek, valamint az orvosok sz�m�t. L�that� teh�t, hogy ezek a m�sorok sokkal nagyobb hat�ssal vannak a n�z�k mindennapjaira, mint a val�s�got k�zvet�teni igyekv� h�rm�sorok.

A hazai reality show-kr�l is megosztotta v�lem�ny�t a hallgat�s�ggal. N�zete szerint nincs sz�ks�g az ezekt�l val� teljes elhat�rol�d�sra. Gy�zike tanz�niai kalandjait n�zve komment�lta a l�tottakat. Elmondta, kor�bban elk�pzelhetetlen volt az intimit�s ilyen fok�nak a megjelen�t�se a k�perny�n. Apr� �rt�kei az ilyen m�soroknak azok a pillanatok, amikor a f�szerepl�k Bea asszonyhoz hasonl�an a szitu�ci�s j�t�k k�zben term�szetesen viselkednek �s bevallj�k p�ld�ul, hogy szeretethi�nyuk van.

Az ismert t�v�s a szakma jelenlegi �llapot�r�l sz�lva kifejtette, hogy a kereskedelmi telev�zi�k 1997-ben t�rt�nt megjelen�se �ta az alkot�k elbizonytalanodtak. �gy v�li, �tmeneti helyzetet �l�nk. A m�diapiac �trendez�d�s�vel felgyorsult nemcsak a n�z�k, de a m�v�szek �letritmusa is. Most az a feladat, hogy megtal�lj�k azt a ,,sebess�get”, ami nem unalmas, de nem is t�lp�rgetett.

Kepes e mellett �gy v�li, nem �rtelmezve n�z�nk telev�zi�t, ez�rt a l�nyeges momentumok �ltal�ban elker�lik a figyelm�nket. Szeml�ltet�sk�nt az egyik kereskedelmi telev�zi�s csatorn�n sug�rzott d�lut�ni show-m�sorb�l mutatott be r�szleteket.

A szakma differenci�l�d�s�r�l is besz�lt. �gy v�lte, a k�l�nf�le st�lusok kevered�se vesz�lyeket rejt, hiszen azok elbizonytalan�thatj�k a n�z�t, ez�rt nem lesz k�pes eld�nteni, hiteles m�sort l�t-e. V�g�l azt hiszi, a k�perny�n nem a val�s�got mutatj�k be. P�ldak�nt eml�tette azt a koll�g�j�t, aki amellett, hogy vas�rnap est�nk�nt t�nym�sort vezet, egy val�s�gshow produceri teend�it is ell�tja. Szerinte az ilyen tendenci�k komoly mor�lis probl�m�kat vetnek fel.

K�rd�sk�nt fogalmazta meg, vajon egy show-m�sorban megjelen� t�rsadalmi r�teg reprezent�ns-e, bemutat�sukkal megjelenik-e valamif�le �rt�krend, �s ha igen, mi? Az ilyen t�pus� m�sorok c�lja, hogy konfliktusmegold�si mint�kat mutassanak be – vajon ezt teszik?

K�pesnek kell lenn�nk analiz�lni a k�l�nf�le telev�zi� m�sorokat, megismerni azok „m�k�d�s�t” – hangs�lyozta a t�v�s. A Pulitzer-eml�kd�jas �js�g�r� eml�keztetett, a magyar telev�zi�z�s kezdeteit a formalit�s jellemezte, napjainkban pedig azok a legn�zettebb m�sorok, melyekben k�l�nf�le �lethelyzeteket tudunk „meglesni. A Big Brother volt a m�rf�ldk�, az�ta sz�mos olyan m�sor aratott m�r k�z�ns�gsikert, melyekben benne van ugyan a val�s�g, �m ezt nem l�tni a m�sorban, mutatott r�. Minden eredeti, ugyanakkor m�gsem. Mindez akkor v�lik vesz�lyess�, ha az �lvil�gra r��p�l a bulv�rsajt�, ami komolyan veszi a fikci�t. Mikor �rkez�nk el a val�s�g felh�g�t�s�nak arra a pontj�ra, amikor nem tudjuk megk�l�nb�ztetni az igazit a hamist�l? - tette fel a k�rd�st.

A leg�jabb el�ad�s is – �rtelemszer�en – a m�di�r�l sz�lt. M�ghozz� egy aktu�lis k�rd�ssel, a R�zsa-Flores-�ggyel kapcsolatban. Kepes kend�zetlen�l fogalmazott: a t�rt�ntek kapcs�n cs�fosan leszerepelt a hazai m�dia. Az el�ad�s aprop�ja mindenki el�tt ismert: Eduardo R�zsa-Flores interj�t adott Kepesnek, majd r�b�zta a felv�telt azzal, hogy amennyiben meghal, mutassa be. Nem biztos, hogy a magyar sajt� �gy m�k�dik, ahogy az ember elk�pzeli – vet�tette el�re az �js�g�r�. Kifejtette, hogy amikor valaki egy konkr�t �gyet tanulm�nyoz, kider�l, melyek azok a kisebb vagy nagyobb, sz�nd�kos vagy nem sz�nd�kos t�rt�n�sek, amelyek befoly�solj�k a gondolkod�sunkat. �s egy�ttal persze l�ttatj�k, milyen a honi sajt� sz�nvonala. Hiszen mik�zben az �js�g�r� ell�tja a feladat�t, folyamatosan dilemm�k el�tt �ll, csak ezeket nem biztos, hogy fel tudja, vagy fel akarja ismerni.

Az � dilemm�ja az volt, szabad-e hagynia, hogy a magyar sajt�ban R�zsa-Florest terrorist�nak, zsoldosnak, k�b�t�szercsemp�sznek t�ntess�k fel? Leadja, vagy ne adja le az interj�t? Egyr�szt �gy �rezte, jobb egy ilyen zavaros �gybe nem belekeveredni, r�ad�sul nem tudta, kinek �rt azzal, ha nyilv�noss�gra hozza a filmet. Ezt azonban nem tartotta megfelel� �js�g�r�i magatart�snak.

Kepes a Flores-�gy kapcs�n szembes�lt azzal, hogy a magyar m�di�ban sokan �gy v�lik, az �js�g�r�nak fel kell jelentenie azt, aki hasonl� titkok birtok�ba juttatja. Neki ez nem fordult meg a fej�ben, etikai k�teless�g�nek �rezte v�deni az inform�tor�t. �gy v�lekedett, nem tartozik a magyar hat�s�gokra az, hogy egy bol�viai �llampolg�r mire k�sz�l Bol�vi�ban. Csak akkor rukkolt el� a felv�tellel, amikor el�rkezett az ideje.

A t�rt�ntekre hogy reag�lt a hazai sajt�? A Magyar T�virati Iroda – mint a leghitelesebb magyar h�rforr�s – �tvette a bol�viai korm�ny �ltal kiadott nyilatkozatot. E szerint az eln�k ellen tervezett mer�nyletet sz�molt�k fel a t�mad�ssal. Teh�t nem felt�telez�st, hanem t�nyt eml�t az MTI h�rad�sa. R�ad�sul egy korm�nynyilatkozatra alapozva. Kepes r�vid kommunik�ci�elm�leti oktat�st tartott: a h�rad�s el�tt legal�bb k�t, egym�st�l f�ggetlen forr�sra kell hagyatkozni, valamint jelezni kell, melyik h�rforr�st�l sz�rmazik az �rtes�l�s.

M�snap az Index – miel�tt a port�l �js�g�r�ja b�rmilyen konkr�tumot megtudott volna – �gy t�lalta az MTI h�r�t, hogy egy jobboldali ideol�gi�t k�vet� banda t�nyked�s�nek vetettek v�get a bol�viai korm�nyer�k. Ugyanezen a napon megjelent a bol�viai ellenz�k k�zl�se: tal�n a k�b�t�szer-kereskedelem �ll a h�tt�rben. A N�pszabads�g Online Bol�viai gyilkoss�gok: drogcsemp�szet �s nem terrorizmus? c�mmel k�z�lt �r�st a t�rt�ntekr�l. A Magyar Nemzet arr�l sz�molt be, hogy a bol�viai eln�k ellen tervezett mer�nylet felsz�mol�sa k�zben haltak meg az �ldozatok. De m�g ekkor sem �lltak rendelkez�sre a k�t egym�st�l f�ggetlen forr�s �ltal meger�s�tett inform�ci�k.

Azt�n Kepes a Magyar Telev�zi�ban bemutatta az interj�t. Az MTV H�rad�ja a riporter megk�rdez�se n�lk�l �gy aj�nlotta a n�z�k figyelm�be a besz�lget�st, hogy R�zsa-Flores Santa Cruz tartom�ny f�ggetlens�g��rt akart harcolni. M�snap az MTI h�re szerint R�zsa-Flores hadsereget szervezett Bol�vi�ba Santa Cruz Bol�vi�t�l t�rt�n� elszak�t�sa �rdek�ben. A HVG m�r �gy t�lalta a besz�lget�st, hogy R�zsa-Flores �s t�rsai a tartom�ny f�ggetlens�g�nek kiki�lt�s�t akart�k el�rni.

R�ad�sul a nemzetk�zi sajt� is �tvette mindazt, amit a hitelesnek tartott magyar sajt� a bemutatott interj�val kapcsolatosan t�vesen k�z�lt. Mindazt, amit szenz�ci�nak tartottak a hazai sajt�munk�sok. Kepes ez�rt a spanyol, illetve az angol v�ltozat elk�sz�t�s�vel a k�lf�ldi m�dia sz�m�ra is el�rhet�v� tette a R�zsa-Floressel k�sz�tett interj�t, hogy senki ne tudja f�lremagyar�zni a f�rfi szavait, �s k�lf�ld�n ne a magyar sajt�ra hagyatkozzanak. Egyszer pedig tal�n az is kider�l, mi mi�rt t�rt�nt a bol�viai sz�llod�ban.

Form�ljon teh�t a m�dia vagy inform�ljon? Bele kell-e sz�lni a telev�zi�s t�rsas�gok �let�be, hogy sz�nvonalasabb m�sorokat k�sz�tsenek? De ki hat�rozza meg, mi a sz�nvonalas? – sorj�ztak a k�rd�sek. Majd �rvek �s ellen�rvek hangzottak el. P�ld�ul az, hogy a ’60-as, ’70-es �vekben Magyarorsz�gon l�nyegesen magasabb kultur�lis sz�nvonalat k�pviselt a telev�zi�, �m akkor jelen volt a mindennapjaiban a cenz�ra annak �rdek�ben, hogy a t�v� form�lja a n�z�ket. Az angolsz�sz sajt� – Pulitzer megfogalmaz�sa szerint – tisztess�gesen hatalomellenes, de Nyugat-Eur�p�ban eg�szen m�s a helyzet, ott a sajt�org�num egy�rtelm�en meghat�rozza a be�ll�totts�g�t. Kepes �gy l�tja, form�l�dik egyfajta alternat�v kult�ra, ami v�lasz lehet a telev�zi� ig�nytelens�g�re. M�sr�szt – v�li –, mindig lesz lejjebb, sosem mondhatjuk majd azt, hogy t�l vagyunk a m�lyponton. A megold�s szerinte az, hogy kialakuljon benn�nk az ig�nyess�gre t�rekv�s. Nem k�ls� er�kt�l kell v�rni, hogy hat�rt szabjanak, hanem kisgyermekkort�l a megfelel� �rt�krenddel felv�rtezni a k�vetkez� gener�ci�kat. �gy nem lesz k�rd�s, hogy a m�dia form�ljon vagy inform�ljon: tegye az ut�bbit, az el�bbit elv�gzi a t�rsadalom.

Sz�veg �s fot�: Kleinhappel Mikl�s