%c

A rendkívül gazdag, a többszólamúságot is kimerítő képanyag láttán igazolva láttuk, hogy a „nővérek” gyökere ugyanaz: mindegyik a világot tükrözi, éles megfigyelőképességgel pontosan adja vissza, magasabb szintézisbe emelve a megfigyelt életet.

Dr. Bendzsel Miklós nagy elismerést kiváltó, nem szokványos, irodalmi értékű megnyitó beszéde a tudós és a műértő szimbiózisát bizonyította, melyből egy részletet örömmel megosztunk a Vivat Academia olvasóival.

„Mészáros György vásznai és grafikái a megragadott idő, a mulandóság melankóliája és a kitartott pillanat jegyében ejtenek foglyul. Az életes figurák és a historikus tárgyak áradása magányosan mélázó „életcsend”-jelenetekben, vagy szilaj mozgású, atavisztikus megszállottságú marionett gesztusokban ölt alakot.

ALAKOT – ezzel máris kulcsfogalomhoz jutottunk. A rajzosság, a figuratív, nagy jellemzőerővel bíró ábrázolás gyönyörűsége a rézkarcoktól a nagyméretű olajképekig meghatározó elem, az élmény első lenyomata, a látványszervező ereje. Sűrű atmoszférájú terek, kultikus töltetű, visszatérő tárgyak és pózok, a játékosság, a bábok és maszkok álarcossága és kitárulkozása, az ábrázoltak „alla prima” tükrözése mind-mind a kontúr, a sziluett, a VONAL bűverejéből táplálkozik. Hadd szegődjek önkéntes, szíves kalauzul mindahhoz, amit ezen a vonzó, biztos kezű nemes alapon felfedezni, meglelni vélek: hiszen biztos fogódzó és tépelődni való egyaránt számos kínálkozik.

GESZTUSNYELV – a kézjelek, a végtagok hieroglifái egyaránt a bábművész és előadó Mészáros György öröksége maga-magának. Pillanatok és kitartott pózok árulkodóan beszédes megragadása, a bágyadt, tépelődő állapottól a felfokozott, barokkosan áradó, szenvedélyes sodrású mozdulatok gyertyaláng-szeszélyéig. Expresszív lobogás és rokokó játsziság, kalligrafikus manierizmus és az elrajzoltság finom iróniája váltakozik. A történeti ihletésű, irodalmi narratívák biztos műfaji formanyelven kínálják a villoni, avagy casanovai szerepek fametszettől a kámeáig asszociált, mégis egyazon grafikai technikával megformált illusztrációit.

TEKINTET és TAPINTÁS – a kétfajta érzékelés összeolvadása személyes élményem. Érzékeny és állhatatos, végtelen enyészpontú pillantások, egzotikus vagy mély tüzű tekintetek szegeződnek ránk. A kontúrok vázlatosságából az egyetlen (?) helyes vonal az alapozás érintetlenségével választódik ki, a színfoltok és vonalak kollázsa érzéki, tapintható térbeliségre váltja a képsíkot. A vegyes technika taktilis örömöt is kínál, a fénypászmák ormokat, csúcsokat gyalulnak, völgyeket, gödröket, test-dolinákat sejtetnek. Finom és provokatív az a véghezvitt bevégezetlenség, amely aztán a fantáziát, a továbbgondoló keresést serkentve sarkall a befogadásra.

MŰTEREM – a teremtés vegykonyhája örök ihlető és a kézenfekvő tudósítás klasszikus tárgya. A klasszikus példáktól Gruber Béla elemi erejű diplomamunkájáig e cellányi mikrokozmosz az önkifejezés toposza. Ez a tértől és időtől függetlenedő kapszula az a hely, ahol a nézés, látássá nemesül, az észlelés, jelentéssé válik, s az alkotás, létezési móddá szublimálódik és viszont.

Megragadása a mégoly végletes redukció esetében is hihetetlen gazdagságot kínál, mint Váli Dezső művészete.

Tárlatunkon ez műhely, a térbeli tagolás sokszor geometriai önkényű bravúrjával fotólabor, szobrászműterem vagy gyógyszertár, ám az idevonzottak vállalt és szívsajdító, valóságos vagy képletes pőresége révén szakrális tér, gyónó vagy vezeklő fülke, avagy menedék is egyben.

OLAJ-AKVARELLISZTIKA. A vászon a szenvedélyes, széles ecset- és késkezelés festékzáporait issza, amíg bírja. A tört pasztellszínek tobzódása vagy drámai egységet, vagy gazdag dinamikát hordoz. A sóska-moha-mustár zöldek, a dolomit-szürke és a viseltes azúr, sápadt acélkék csakúgy, mint a téglaporos lazac-terrakotta és a púderes tearózsa a lelki ruházattól az arcok bőrreflexéig mindent áthat.

S persze az olasz templomok tömegarányokban üzenő apostoli nyugalmától a palazzo-övezte kolostor-székesegyházak grandiózus mozgalmasságáig fut a turneri érzékenységű, napfénykáprázatot vagy capricciót közvetítő látványspektrum.

A foltok, sávok és áthatásuk felviteli módja mintegy elébe megy a kibontásuk, lehántásuk, visszafejtő lecsupaszításuk felkínálásával a keletkezés, az eredet, a kezdet megismerhetőségének. Mészáros György olajképei e spontán technikai kapaszkodókkal stációkra bontható folyamatábrázolások is, történetek, amelyek bennünk folytatódnak.

TÉRIDOM-TALIZMÁNOK. Egyedi festői kézjegyet azonosíthatunk azokban az egyszerű geometriai test-vázlatokban, amelyek kocka, kúp, gúla, henger alakzatok képében hol széljegyzetként, mintegy mellékesen, hol hangsúlyosan díszítik, ellenpontozzák a kép témáját. Sokszor egyenesen térbeli érzetet kelt ez a galaktikus csóva, amolyan kompozíciós szertárkellék, űrszemét, aminek múltja után még talán jövője is lesz ebben a szcénában. Képről képre váltakozik, hogy archimédeszi lendítő nyomaték, avagy Akhilleusz sebezhető sarka jut róla eszünkbe.”

Bendzsel Miklós

A kiállítás vendégkönyvében olvasható számos bejegyzés olyan sokszínű, mint maga a tárlat, de egyben azonos, a szerzőik felfedezték az „egyedi festői kézjegyet”, s a vir justust.

(T. M.)