Vivat Academia Online

Prof. dr. Miszlivetz Ferenc, a B�lcs�szettudom�nyi Kar T�rsadalomtudom�nyok, Nemzetk�zi �s Eur�pa-tanulm�nyok Int�zet vezet�je jubileumi Prima-d�jat kapott cs�t�rt�k�n, a V�llalkoz�k �s Munk�ltat�k Orsz�gos Sz�vets�ge �ltal megrendezett Prima Primissima-d�j megyei rendezv�ny�n. A jubileumi Prima-d�jat id�n el�sz�r osztott�k ki.

Olyan szakember kaphatta meg, akinek neve az elm�lt �vekben t�bbsz�r szerepelt az elismer�sre jel�ltek k�z�tt. Prof. dr. Miszlivetz Ferenc 1982-ben az MTA Szociol�giai Kutat�int�zet munkat�rsa, 1983–84 k�z�tt a Sussex-i Egyetemen �szt�nd�jasa volt. 1989-ben a Mac Arthur Alap�tv�ny �szt�nd�jasak�nt a Berkeley �s Harvard Egyetemeken kutatott. 1980-ban lett a Fejl�d�s-tanulm�nyok c�m� sorozat szerkeszt�je. A Szabad Kezdem�nyez�sek H�l�zata, a Kelet-Nyugat P�rbesz�d K�r alap�t� tagja, valamint a Duna-alap�tv�ny kurat�rium�nak tagja volt. 1990-ben t�bbekkel egy�ttm�k�dve megalap�totta az Eur�pa Kutat� K�zpontot. A Berzsenyi D�niel Tan�rk�pz� F�iskola szociol�gia tansz�kvezet�je volt. 1996-t�l f�iskolai tan�r �s az MTA Szociol�giai Kutat�int�zet f�munkat�rsa. 1991–95 k�z�tt a Demokratikus Charta sz�viv�je. 1993-ban kezdem�nyezte a Savaria Egyetemi Kiad�, 1994-ben a k�szegi Eur�pa-h�z megalap�t�s�t. 1997-t�l r�szt vett az els� hazai Eur�pa-tanulm�nyok interdiszciplin�ris egyetemi szak kidolgoz�s�ban, majd Eur�pai Doktori K�zpontot alap�tott. 1997-t�l Jean Monnet professzor. 1998-ban a f�iskol�n az Eur�pa-tanulm�nyi K�zpont l�trehoz�s�nak vezet�je lett. Az �ltala vezetett int�zet 2001-ben elnyerte az Eur�pai Bizotts�g Jean Monnet European Centre of Excellence kit�ntet� c�met. Kutat�si ter�letei a civil t�rsadalom, a t�rsadalmi mozgalmak, a demokratiz�l�d�s Kelet-K�z�p-Eur�p�ban, a kelet-eur�pai nacionalizmusok, illetve az eur�pai integr�ci�. Sz�mos k�nyv �s tanulm�ny szerz�je. A szociol�giai tudom�ny kandid�tusa (1994), akad�miai doktor (2005). Az eur�pai integr�ci�val �s a civil t�rsadalommal kapcsolatos kutat�sai�rt 2005-ben megkapta a Magyar K�zt�rsas�g Lovagkeresztje kit�ntet�st. �j iskola a hat�ron c�mmel egy Phare CBC �s egy Interreg, hat�ron �tny�l� eur�pai uni�s projekt gazd�ja, melyet a K�szegi Eur�pai Egyetemi Int�zet kialak�t�sa �gy�ben kezdem�nyezett. 2009-t�l K�szegen a Norv�g Alap t�mogat�s�val l�trej�tt Kultur�lis �r�ks�gmenedzsment �s fenntarthat� fejl�d�s elnevez�s� k�pz�s elind�t�ja.