%c

A Soproni Felsőfokú Óvónőképző igazgatójáról Dr. Katona György, a Benedek-kar dékánja emlékezett meg a szobor avatásakor. Beszédében kifejtette: Földi Lőrinc az óvodapedagógus-képzéstől messze eső területről érkezett, és került a Soproni Felsőfokú Óvónőképző élére. A hadapród iskola egykori katonatanára, a Széchenyi István Gimnázium legendás igazgatója, 1964-ben került az óvónőképző intézet igazgatói posztjára.

Nem maga kereste ezt a rangos pozíciót, a főhatóság úgy ítélte meg, hogy a belső gondokkal küzdő új felsőoktatási intézménynek szüksége van Földi Lőrinc határozott, karizmatikus egyéniségére. És ő - vérbeli katonaalkat révén - nemcsak parancsolni, hanem engedelmeskedni is tudott. Engedelmeskedett, mert úgy érezte, hogy új helyén van rá legnagyobb szüksége a magyar közoktatásnak és a nemzetnevelés ügyének.

A számára új terület szakmai titkait a rá gyermekkora óta jellemző vasakarattal sajátította el. A tantestülettől rendet és fegyelmet követelt, ugyanakkor igaz emberséggel viszonyult minden kollégájához. Meghitt kapcsolatokat tudott teremteni: szakmai kérdésekről, családi gondokról, tanártársai testi-lelki közérzetéről egyaránt empátiával teli beszélgetéseket folytatott akár a tanszékeken, akár az igazgatói irodában.

Szűkebb, meghitt körökben nem rejtette véka alá igazi politikai hovatartozását sem. A nyugállományú őrnagy nem titkolta, hogy egyik legkedvesebb írója a katonaköltő “Gyula diák”, alias Somogyváry Gyula. Az ő könyvéből, az “És mégis élünk”-ből tanulta meg a legfontosabbat: Sopron szeretetét, és a haza, a nemzet iránti feltétlen hűséget.

A “messze eső területek”-ről érkezett igazgató sokat tett a képzés korszerűsítéséért, a dunántúli óvónők továbbképzésének megszervezéséért - hangsúlyozta Dr. Katona György, majd Földi Lőrinc személyes érdemei közé sorolta, hogy a felsőfokú óvónőképzés tízéves jubileumi ünnepségének Sopron adhatott otthont. A felemelő ünnepélyen a kisóvodások virágcsokrokkal köszöntötték az akkor már nagybeteg “igazgató bácsit”. Simogató kezére, kedves szavaira egy-egy gyermek még ma, felnőttkorában is, büszkén és boldogan emlékszik vissza.

Földi Lőrinc mellszobrával mától a Vitnyédi utcában naponta találkozhatunk. Határozott, tiszta tekintete Kölcsey üzenetét sugározza: Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül! – zárta ünnepi gondolatait a Benedek Elek Pedagógiai Kar dékánja.