%c

Gyurácz József elmondta, a madárgyűrűzések eredményeit, a madarak fogása és visszafogása alapján megállapított állományváltozásokat, a feltárt vonulási útvonalakat és telelőterületeket legtöbbször tudományos folyóiratokban teszik közzé. Ezek elsősorban a kutatóknak szólnak. Madárvonulási atlaszok a 20. század végétől jelennek meg. Egy-egy ország atlasza olyan kiadvány, amely sokkal szélesebb olvasói réteghez szól, és átfogó képet nyújt a madárvonulásról általában, illetve a madárvonulás adott régióra jellemző sajátosságairól. 1984-től eddig Hollandiában, Belgiumban, Svédországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Dániában, Csehországban és Szlovákiában, valamint Olaszországban jelentek meg összefoglaló atlaszok.

A Kossuth Kiadó (Budapest) gondozásában, a Kossuth Természettár sorozat részeként jelent meg 2009 novemberében a Magyar madárvonulási atlasz. A kiadvány sorozatszerkesztője Ujhelyi Péter. A kötet szerkesztői Csörgő Tibor, Karcza Zsolt, Halmos Gergő, Magyar Gábor, Gyurácz József, Szép Tibor, Bankovics Attila, Schmidt András és Schmidt Egon. Az atlasz előkészületi munkálatait a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Tudományos Bizottsága 50 ezer forinttal támogatta.

A kötet szerkezetének megtervezése és az egyes fejezetek szerzőinek felkérése 2005-ben történt meg. A kötetben a Magyar Madártani Egyesület Madárgyűrűzési Központjában 1908-tól 2006-ig összegyűlt több mint 4 millió hazai madárgyűrűzési és megkerülési (a gyűrűs madár újbóli megtalálása) adatot dolgoztunk fel. Az atlasz készítéséhez csak az ellenőrzött megkerüléseket használtuk fel, amelyek legkésőbb 2008. június 30-ig beérkeztek a Madárgyűrűzési Központba, és amelyek megkerülési dátumai 1908. január 1. és 2006. december 31. közé estek. A hazánkban gyűrűzött madarak közül 168 faj 6982 példánya került meg külföldön 2006-ig.

A Kárpát-medence kiemelkedő jelentőséggel bír sok madárfaj vonulása szempontjából. Európai viszonylatban a Magyarországon előforduló közel 400 madárfaj soknak számít. Madárgyűrűzési tevékenység során 11, a hazai madárfaunára nézve új faj került meg, melyek között vannak szibériai és mediterrán eredetűek is. Sok faj számára a hazánkban található élőhelyek hagyományos pihenő és táplálkozó területek. Más fajok vonuló egyedei az Alpok és a Kárpátok magas hegyvonulatai miatt elkerülik Magyarországot.

Az atlasz két fő részből áll, az első rész fejezeteiből megismerheti az olvasó a madárvonulás kialakulását, a madárvonulási útvonalak rendszerét, a madárvonulási típusokat, a vonuló madarak tájékozódását, a madárvonulás és az időjárás kapcsolatát, a madárvonulás szerepét a betegségek terjesztésében, a vonuló madarakat veszélyeztető tényezőket, a vonuló madarak védelmének lehetőségeit, a különböző madárvonulást kutató módszereket, a madárgyűrűzés történetét és fejlődési irányait. A második rész fejezetei a Magyarországon gyűrűzött madárfajokat mutatják be különböző részletességgel. Az atlaszban összefoglalt, tematikus térképekkel, grafikonokkal, táblázatokkal, látványos madárfotókkal illusztrált új eredmények nem csak a természetben bekövetkező változások megértését teszik könnyebbé, de a természetvédelem, a vadgazdálkodás, a mező- és erdőgazdálkodás, az ökoturizmus vagy az oktatás területén dolgozók munkáját is szolgálják.

Valószínű a következő atlaszra nem kell még 100 évet várni, hisz a további gyűrűzések mellett a vonuláskutatás új módszeri (műholdas nyomkövetés, radiótelemetria, geolokátor) rövidtávon új eredmények sokaságát szolgáltatják.”

A konferencián huszonöt előadást hallgathattak meg az érdeklődők. A rendezvényen a természettudományok legkülönbözőbb területeiről érkezett oktatók számoltak be legújabb kutatásaik eredményéről. Előadás hangzott el többek között Carolus Clusiusról, a pannóniai növény- és gombavilág megismerésének úttörőjéről, Sajó Károly rovartani felfedezéseiről, a bioetanol történetéről és hasznáról, az egyszerű folyadékok viszkozitásának számítógéppel történő számításáról, a 100 éve a levegőbe emelkedett első magyar tervezésű és építési repülőgépről, az 1971. évi Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció külföldi párhuzamairól.