Vivat Academia Online

Amikor otthon a takar�t�sra ker�l sor, a legt�bb f�rfiember azonnal tal�l mag�nak valamilyen mondvacsin�lt vagy val�s elfoglalts�got. Kiv�ve persze, ha a saj�t k�nyvespolcunkon kell rendet tenni. Ilyenkor r�g elfelejtett k�nyveket fedezhet�nk fel �jra, egykor szeretett, m�ra kicsit elhanyagolt ritkas�goknak tudunk �jb�l �r�lni. A minap, ilyen �trendez�ses rendrak�s ut�n, polcom jobb als� sark�ban bukkantam r� h�rom orosz geod�ta-geogr�fus r�gi m�v�re. Elolvastam �ket, �s �gy gondolom, hogy �let�k t�rt�net�t sz�lesebb k�rben is meg kellene ismertetni. Vedd h�t fel h�tizs�kodat, f�zd szorosra bakancsaid, �s j�rjuk be egy�tt a T�vol-Kelet �serdeit, Bels�-�zsia v�ztelen sivatagjait �s az �szaki-f�ld ismeretlen vadonj�t!

A T�vol-Kelet �serdeiben

Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyev orosz geod�ta-geogr�fus volt, a Szihote-Aliny-hegys�g, az orosz Tengermell�k, valamint az Usszuri-vid�k t�rk�pez�je.

Arszenyev Szentp�terv�ron sz�letett 1872-ben egy kis j�vedelm� vas�ti tisztvisel� fiak�nt. M�r gyermekkor�t�l kezdve �rdekl�d�tt a sz�mtan �s a f�ldrajz ir�nt. Gyermekkori �lma volt, hogy ismeretlen vid�keket j�rjon be, felfedezze �s tudom�nyosan felt�rja a t�rk�p akkor m�g feh�r foltjait. Tanulm�nyait a p�terv�ri kad�tiskol�ban v�gezte, ahol nagy lelkesed�ssel hallgatta Grum-Grzsimajlo f�ldrajzi el�ad�sait, aki testv�r�vel h�rom jelent�s exped�ci�t vezetett Bels�-�zsi�ba, a Pam�rba, valamint a Kuku-n�r-t�hoz. Ezek az el�ad�sok m�g jobban meger�s�tett�k hit�ben, hogy �let�t Kelet-Szib�ria �s az orosz T�vol-Kelet megismer�s�re kell ford�tania. A katonai iskola elv�gz�se ut�n r�vid ideig Lengyelorsz�gban szolg�lt, �m addig zaklatta feletteseit k�r�seivel, m�g v�g�l �thelyezt�k a T�vol-Keletre. 1899-t�l kezdve sz�mos exped�ci�t vezetett a mai habarovszki �s tengermell�ki hat�rter�letek felt�ratlan vid�keire. A Szihote-Aliny-hegys�g d�li �s k�z�ps� r�sz�t h�rom exped�ci� (1902, 1906, 1907) sor�n j�rta be. 1902-ben ismerkedett meg a gold nemzetis�g� vad�sszal Derszu Uzal�val, aki �veken kereszt�l volt vezet�je, �s akinek k�nyveiben �ll�tott eml�ket.

1908-1910 k�z�tt a Szihote-Aliny-hegys�g �szaki r�sz�t t�rk�pezte fel. A forradalom ut�n a k�s�bb r�la elnevezett vlagyivosztoki m�zeum n�prajzi oszt�ly�nak �r�v� v�lasztott�k. 1918 ut�n a habarovszki �s vlagyivosztoki egyetemek Pedag�giai Int�zet�nek lett vezet�je, n�prajzot �s a t�vol-keleti n�pek �st�rt�net�t tan�totta a di�koknak. Az 1920-as �vek elej�n felt�rk�pezte az Ohotszki-tenger �szak-keleti r�sz�t, valamint a Parancsnok-szigeteket. Utols� nagy exped�ci�j�t 1927-ben az Amur foly� als� foly�s�hoz vezette. 1930-ban az orosz T�vol-Keleten �p�l� vas�tvonalak f�ldm�r�si munk�inak fel�gyel�j�v� v�lasztott�k. Egyik ellen�rz� k�r�tja alkalm�val megbetegedett, �s 1930-ban t�d�gyullad�sban meghalt. Kuroszava Akira 1975-ben azonos c�m� filmj�ben dolgozta fel Derszu Uzala c�m� m�v�t, amely elnyerte a legjobb idegen nyelv� filmnek j�r� Oscar-d�jat.

Bels�-�zsia ismeretlen t�rs�gein

Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij orosz �zsia-kutat� volt, vad�sz, a 19. sz�zad m�sodik fel�nek meghat�roz� orosz f�ldrajzi utaz�ja �s felfedez�je.

Szmolenszkben sz�letett, lengyel nemesi csal�dban, 1839-ben. Tanulm�nyait Szentp�terv�ron v�gezte a katonai akad�mi�n, ahol a k�s�bbi h�res geod�ta-utaz�t gyenge jegyei miatt majdnem megbuktatt�k topogr�fi�b�l �s felm�r�s-tanb�l. V�gz�se ut�n, 1864-ben, a f�ldrajz t�rgy oktat�ja lett a vars�i kad�tiskol�ban. 1867-ben k�rv�nyezte az Orosz F�ldrajzi T�rsas�gn�l, hogy helyezz�k �t Kelet-Szib�ri�ba, Irkutszkba. A terve az volt, hogy bej�rja az Usszuri-foly� medenc�j�t, �s eljut az Amur-foly� forr�s�hoz. Ez volt az els� jelent�s exped�ci�ja, amely k�t �vig tartott.

A k�vetkez� �vekben n�gy jelent�s exped�ci�t vezetett K�z�p- �s Bels�-�zsi�ba. 1870-ben ind�tott exped�ci�j�n kereszt�lszelte a G�bi-sivatagot, eljutott Pekingbe, majd felfedezte a Jangce-foly� fels� foly�s�t. 1872-ben eljutott Tibet �szaki r�sz�be. Utaz�sa sor�n 7000 n�gyzetm�rf�ldet t�rk�pezett, �sszesen 5000 n�v�nyt, 1000 madarat, 3000 rovart, 70 h�ll�t �s 130 eml�st gy�jt�tt. 1876–1877-ben kereszt�lutazott Kelet-Turkeszt�non �s eljutott a Lop-nor-t�hoz, amelyet Marco Polo �ta nem l�tott eur�pai ember. Ez az utaz�sa k�s�bb nagy visszhangot v�ltott ki. Richtofen n�met utaz� �s Sven Hedin sv�d utaz� szerint Przsevalszkij nem a t�nyleges Lop-nor-t�hoz jutott el, hanem a Tarim-foly� egy m�sik s�s mocsaras ki�nt�s�hez. A f�ldrajzi vit�t �zl�stelen politikai ut�z�ng�k k�s�rt�k. A vit�t Grum-Grzsimajlo �s Obrucsev orosz f�ldrajzi utaz�k vizsg�latai z�rt�k le, amelyek tiszt�zt�k, hogy a Lop-nor l�nyeg�ben egy v�ndorl� t�, amelynek kiterjed�se �s f�ldrajzi elhelyezked�se szoros �sszef�gg�sben van a Tarim-foly� v�zhozam�val �s annak gyakori mederv�ltoztat�saival. 1879–1880-ban eljutott a Kuku-nor-t�hoz, majd �tkelve a Tien-Shan hegys�gen behatolt Tibet �szakkeleti r�sz�be. Szeretett volna eljutni a titokzatos v�rosba, Lh�ssz�ba is, azonban ez a tibetiek ellen�ll�sa miatt nem val�sulhatott meg. 1883-1885 k�z�tt Kjaht�b�l indulva, �tszelve a G�bi-sivatagot, eljutott Alashanba, a Tien-Shan hegys�g keleti vonulataiba, majd ism�t a Jangce-foly�hoz. Visszafel� a Kuku-nor-t� fel� j�tt, �s exped�ci�j�t az Isszik-kul-t� mellett fejezte be Khotan v�ros�ban.

Utaz�sai sor�n hatalmas, addig a t�rk�pen feh�r foltk�nt sz�mon tartott ter�leteket t�rt fel; term�szettudom�nyos gy�jtem�nye sz�mos, addig ismeretlen fajjal gazdag�totta a tudom�nyt. Siker�lt fellelnie t�bbek k�z�tt a vadon �l� k�tp�p� tev�t, vad jakok csord�it, �s a r�la elnevezett Przsevalszkij-lovat �s antilopot. Przsevalszkij 1888-ban halt meg, �t�dik exped�ci�j�nak el�est�j�n, Karakol v�ros�ban az Isszik-kul t� partj�n. K�s�r�i tan�csa ellen�re forralatlanul itta a Csu-foly� v�z�t, hast�fuszt kapott �s n�h�ny nappal exped�ci�ja megkezd�se el�tt meghalt. A c�r rendelet�re a v�rost ezut�n Przsevalszkra keresztelt�k �t. Eml�km�v�t Szentp�terv�ron emelt�k, hatalmas gr�nittalapzaton �ll mellszobra, alatta pedig exped�ci�s felszerel�ssel megterhelt teve bronz szobra l�that�. Egy elterjedt legenda szerint Przsevalszkij h�zass�gon kiv�li gyermekek�nt sz�letett Szt�lin. A legenda r�szben a k�t f�rfi hasonl� arcvon�sain alapul, de tal�n sz�nd�kos propaganda er�fesz�t�sek is seg�tett�k, hogy Szt�lint a szl�v eredet m�tosz�val ruh�zz�k fel. Przsevalszkij val�j�ban nem j�rt Gr�zi�ban.

A t�rk�p hat�rain t�l

Georgij Alekszejevics Usakov orosz geod�ta volt, sarkutaz� �s geogr�fus, a f�ldrajztudom�nyok doktora, az Orosz F�ldrajzi T�rsas�g tagja, a Szovjetuni� t�bbsz�r�sen kit�ntetett sarkkutat�ja.

Amuri koz�k csal�dban sz�letett 1901-ben. 11 �ves kor�ig Habarovszkban �lt, itt v�gezte k�z�piskol�it, dolgozott �js�g�rusk�nt, tisztvisel�k�nt, volt gy�jt� V. K. Arszenyev exped�ci�j�ban, akinek meghat�roz� szerepe volt k�s�bbi sors�ban. Ebben az id�szakban �jjeli mened�khelyeken lakott. 1921-ben beiratkozott a Vlagyivosztoki Egyetemre, de az id� nem kedvezett a tanul�snak: r�szt vett a polg�rh�bor�ban majd akt�v katonai szolg�latot teljes�tett. Eg�sz �let�ben k�pezte mag�t, �gy enciklop�dikus tud�s� geogr�fuss�, term�szettud�ss� �s n�prajztud�ss� v�lt. 1924-t�l az Orosz F�ldrajzi T�rsas�g tagja lett. 1926 �s 1929 k�z�tt Oroszorsz�g teljes jog� megb�zott korm�nyz�ja volt a Wrangel �s Gerald sarkvid�ki �ce�ni szigeten, valamint vezet�je volt annak az exped�ci�nak, amely megv�dte ezt a szigetet a k�lf�di befoly�st�l Oroszorsz�g sz�m�ra.

Elk�sz�tette a Vrangel-sziget partvonal�nak els� r�szletes t�rk�p�t, sz�mos tudom�nyos �s gazdas�gilag hasznos�that� adatot gy�jt�tt a szigetr�l, n�prajzi adatokat a Csukcs-f�lszigetr�l �rkez� eszkim�kr�l �s a csukcsokr�l, valamint adatokat a szigetek k�z�tti navig�ci�r�l. 1930-ban az �szaki-sarki Int�zet vezet�je lett Leningr�dban. 1930-32 k�z�tt Usakov vezette azt az exped�ci�t, amely partra sz�llt Szevernaja Zemlj�n (az �szaki F�ld�n), amely szigetcsoporton kor�bban m�g soha senki nem sz�llt partra. Ezen exped�ci� sor�n a 20. sz�zad �s a m�sodik millenium legnagyobb sz�razf�ldi ter�let�t (37 000 km2) fedezt�k fel. A munka eredm�nyek�nt kider�lt, hogy Szevernaja Zemlja egy kiterjedt szigetcsoport, amely n�gy nagyobb �s sz�mtalan kisebb szigetb�l �ll. Elk�sz�tett�k a szigetcsoport els� r�szletes t�rk�p�t, amelyet a haj�sok azonnal haszn�latba is vettek. Ez a t�rk�p tette lehet�v� a Szibirjakov j�gt�r� sz�m�ra az �szaki-tengeri �t egy haj�z�si id�nyben val� v�gighaj�z�s�t Arhangelszkt�l Vlagyivosztokig. Usakov �s t�rsai ezzel az �ttal el�v�lhetetlen �rdemeket szereztek az Orosz-�szak felt�r�s�ban, olyan f�ldter�letet t�rk�peztek fel, amelyet el�sz�r 1913-14-ben a Tajmir �s Vajgacs j�gt�r�k leg�nys�ge pillantott meg a Tajm�r-f�lszigett�l �szakra. Ez az utaz�s meghozta Usakov sz�m�ra a nemzetk�zi elismer�st. 1933-ban kit�ntett�k a Lenin-�rdemrenddel, az akkori id�knek megfelel� legmagasabb szovjet �llami kit�ntet�ssel. 1932-36 k�z�tt az �szaki-tengeri �t F�igazgat�s�g�t vezette O. J. Schmidt mellett. � volt a geol�giai tanulm�nyok felel�se. 1935-37 k�z�tt a Csendes-�ce�n nemzetk�zi kutat�sa az � vezet�se alatt val�sult meg. 1934-ben � ir�ny�totta �s szervezte a Cseljuszkin haj� leg�nys�g�nek a kiment�s�t, Alaszka (Nome), Vankarem �s maguknak a j�gt�bl�n rekedteknek bevon�s�val. Munk�j��rt a V�r�s Csillag-�rdemrenddel t�ntett�k ki. 1935-ben a Sadko j�gt�r� �szaki-sarki exped�ci�j�nak volt a vezet�je, amely nagy feh�r foltokat t�ntetett el a t�rk�pen a Ferenc J�zsef-f�ld �s Szevernaja Zemlja k�z�tt, valamint fel�ll�tott�k a j�g k�z�tti sodr�d�s leg�szakibb rekordj�t.

A t�rt�nelemben el�sz�r v�geztek m�lytengeri kutat�sokat, �s egy melegebb �ramlatot mutattak ki Szevernaja Zemlja partjain�l. Felfedeztek egy szigetet, amelyet Usakov-szigetnek neveztek el. Eredm�nyeiket felhaszn�lt�k az �szaki Jeges-�ce�n 2000-es t�rk�p�nek elk�sz�t�s�n�l is. Usakov �lete folyam�n t�bb mint 50 felfedez�st tett az Orosz-�szakon. 1935-1941 k�z�tt a Hidrometeorol�giai Int�zet vezet�je volt, �s egyben � szerkesztette a „Szovjet Sarkvid�k” c�m� foly�iratot is. 1940-1943 k�z�tt, a h�bor�s �vekben az olajsz�ll�t�st fel�gyelte a b�nyavid�kek �s a front k�z�tt, 1943-1945 k�z�tt pedig az Alkalmazott Geofizikai Tudom�nyok Int�zet�t vezette.1947-ben annak a szovjet exped�ci�nak a vezet�je volt, amely Braz�li�ba utazott, hogy a napfogyatkoz�st tanulm�nyozza. 1948-1957 k�z�tt a Szovjet Tudom�nyos Akad�mi�n dolgozott V. A. Obrucsev seg�t�jek�nt, �s munk�j��rt 1950-ben kit�ntett�k a f�ldrajztudom�nyok doktora fokozattal. Obrucsev ekkor a k�vetkez�ket mondta r�la: „Az � doktori �rtekez�se ott van a vil�g valamennyi t�rk�p�n.” 1963-ban halt meg Moszkv�ban, �m a Domasnyij-szigeten helyezt�k �r�k nyugalomra, ott, ahonnan elindult felfedezni az �szaki-f�ld ismeretlen t�rs�geit.