Vivat Academia Online

A GEO igen sz�p „aj�nd�kot” kapott tavaly kar�csonyra, amikor az �nnep el�tt p�r nappal sz�letett d�nt�s a T�MOP 4.1.2 p�ly�zatr�l. Ekkor der�lt ki, hogy projekt�nket 44.7 milli� Ft t�mogat�sban r�szes�tik. Ez az �nr�sszel egy�tt 55.9 milli� Ft-ot jelent, melynek r�v�n teljesen meg�jul a GEO-n a tank�nyvi k�n�lat.

K�l�n kell sz�lni a projekt t�mogatotts�gi siker�r�l, mivel az eredeti p�ly�zati �sszeget a b�r�l�k csak 3%-kal cs�kkentett�k, konkr�tan egy feladatot hagytak csak ki a t�mogat�sb�l.

A szerz�d�s el�k�sz�t�s�t k�vet�en fogtunk hozz� a projektnyit�s feladat�hoz. Els�k�nt a h�zon bel�li r�szletes t�j�koztat�st tartottunk, �gy

nyit��rtekezletet h�vtunk �ssze a Vincze Vilmos-terembe. �r�m�nkre szinte teljes volt a projektben �rintettek l�tsz�ma. Ez az�rt eml�tend� k�l�n, mert oktat�si napon sokaknak kellett cser�vel megoldani, hogy el tudjanak j�nni.

Dr. Szepes Andr�s – a projekt vezet�je – k�sz�nt�tte a megjelenteket, majd ismertette a GEO �ltal felv�llalt, �s a b�r�l�k �ltal t�mogatott p�ly�zat f�bb mutat�it. A vonatkoz� adatok az erre az alkalomra szerkesztett T�j�koztat�ban olvashat�k. Az �rtekezleten bemutatta a menedzsment tagjait /Dr. M�lyk�ti G�bor szakmai vezet�, B�nkuti Judit gazdas�gi vezet�, Kotty�n L�szl� publik�l�si felel�s �s T�th Erzs�bet projekt asszisztens/, majd �rintette a mennyis�gi mutat�kat /42 jegyzet, 375 modulra bontva, k�zt�k 7 jegyzet, 41 modul angol nyelven/.

A v�gs� kimenet egy internetes publik�ci� lesz, mely az oktat�si port�lunkon �s a www.tankonyvtar.hu oldalon is el�rhet� lesz ingyenesen.

M�r most felmer�lt, hogy sok �jszer� megold�st kell majd alkalmazni a megval�s�t�s sor�n. Ez sz�rmazik a modul�ris fel�p�t�sb�l, a t�rol�shoz haszn�land� DockBook XML form�tumb�l is. De ezekre m�r a felk�sz�l�s sor�n t�rt�ntek el�k�sz�letek, melyek megk�nny�tik majd a munk�t.

A feladat k�l�nlegess�ge az, hogy m�g soha nem volt olyan id�szak a GEO t�rt�net�ben, amikor szinte egy id�ben minden t�rgy jegyzete frissen elk�sz�lt volna. Most pedig a teljes BSc- �s MSc-k�pz�s hasznos�thatja ezeket az eredm�nyeket.

A szerz�kkel a napokban megkezd�dik a szerz�d�sk�t�s, �s ezzel elindul a 16 h�napos „�r�lt futam”.

A k�vetkez� l�p�s a nyilv�noss�g biztos�t�s�nak feladata sor�n a

Projektnyit� Konferencia volt. Ennek jelent�s�ge abban rejlik, hogy nem csak a v�grehajt�sban r�sztvev�k, de a t�bbi �rintett - �s itt els�sorban a legjobban �rintett hallgat�inkra gondolok - is tudjon a GEO-n foly� munk�kr�l. Term�szetesen a sz�lesebb nyilv�noss�gra is gondoltunk. Ennek eredm�nyek�nt hangzott el a Feh�rv�r TV-ben egy 15 perces besz�lget�s febru�r 23-�n, �s a konferencia m�snapj�n a Fej�r Megyei H�rlap is tud�s�t�st k�z�lt r�lunk. A rendezv�nyen Dr. M�lyk�ti G�bor d�k�n megnyit�j�t, valamint a GEO helyzet�t bemutat� el�ad�s�t k�vet�en Dr. Manherz K�roly professzor, az oktat�si korm�nyzat szak�llamtitk�ra besz�lt a fels�oktat�s aktu�lis k�rd�seir�l. K�l�n is foglalkozott a GEO-val, m�ltatta a p�ly�zati anyagban megfogalmazott c�lokat. Hangs�lyozta, ilyen l�p�sek kellenek ahhoz, hogy a hallgat�k „eladhat� tud�ssal” rendelkezzenek.

Dr. Szepes Andr�s projektvezet� �sszefoglalta az el�tt�nk �ll� feladatokat, bemutatta a p�ly�zati c�lkit�z�seket. Ebben az el�ad�sban is elhangzott, hogy a f� c�lk�z�ns�ge ennek a p�ly�zatnak a hallgat�s�g, akik az �j, korszer� elvek �s m�dszerek alapj�n sz�let� tananyagokb�l k�sz�lhetnek majd fel a szakmai �letre. Nagyon fontos c�lk�nt emelte ki, az ingyenesen hozz�f�rhet� tananyagok oly m�don seg�ts�k a m�rn�kjel�ltek tanulm�nyait, hogy a diplom�val friss, az elhelyezked�st is seg�t� ismereteket szerezzenek.

Kotty�n L�szl� bemutatta ezt k�vet�en az �jszer� publik�ci�s megold�st, elhelyezve azt a m�r eddig is m�k�d� oktat�si port�ljaink sor�ban. Hangs�lyozta, ez a fajta �talak�t�s nem a szerz�k feladata lesz, hanem az erre k�l�n felk�sz�tett szakemberek v�gzik majd.

�rdekes sz�nfoltja volt a rendezv�nynek Tarsoly P�ter koll�g�nk el�ad�sa. A tank�nyvek v�ltoz�sair�l besz�lt a „A spir�lf�zett�l az elektronikus jegyzetig” c. el�ad�s�ban. Ebben foglalta �ssze azt a v�ltoz�st, ami a GEO-n t�lt�tt di�k�vei �ta k�vetkezett be, m�g � is el�rkezett ahhoz a ponthoz, hogy maga is jegyzetet �rhasson. A volt di�k �s a jelen oktat�ja szem�veg�n kereszt�l hallhattuk ezt a folyamatot.

A rendezv�nyt Prof. Dr. Farag� S�ndor rektor besz�de z�rta, �sszefoglalta az elhangzottakat, �s felh�vta a figyelmet a szerz�i jogi k�rd�sek kezel�s�nek megold�s�ra.

A fenti sort folytatva ker�lt sor k�t fordul�ban a projekt r�sztvev�inek tov�bbk�pz�s�re, mely felk�sz�l�st jelentett az el�tt�nk �ll� feladatokra. Az �jszer� �s nagy t�meg� tananyagfejleszt�s megk�veteli, hogy az abban r�szt v�llal�k egys�ges szeml�lettel dolgozzanak a v�grehajt�s sor�n.

Az egyes k�pz�sek programja:

. Prof. Dr. M�rkus B�la: Gondolatok az eLearning kapcs�n

. Dr. Szepesn� Stiftinger M�ria: A tananyagfejleszt�s m�dszertani k�rd�sei

. Dr. h.c. Dr. Szepes Andr�s: A tananyagok szerkeszt�se /A mintafejezet

. Kotty�n L�szl�: Tananyagok elk�sz�t�se, a szerkeszt�s szempontjai

M�rkus B�la a kor�bbi hasonl� projektek bemutat�sa mellett sz�lt a nemzetk�zi tapasztalatokr�l is. J�l es� �rz�s volt hallgatni, hogy a GEO imm�r negyedik alkalommal v�g bele egy ilyen feladatba, b�r a jelenlegi, m�reteiben kiemelkedik az el�z�ek k�z�l.

Szepesn� Stiftinger M�ria gondolat�breszt� el�ad�sa sokaknak �jszer� volt, �pp ez indokolta a programba helyez�s�t. Itt most csak azt emeln�m ki, amikor felh�vta a figyelmet a tananyag�r�s �s a tananyagfejleszt�s elt�r�seire. Ezzel �rdemes lesz m�g a tov�bbiakban r�szletesebben is foglalkozni.

Szepes Andr�s bemutatta az un. Mintamodul anyag�t. Ez egy olyan seg�dlet lesz a tov�bbiakban, melyben �sszefoglaltuk azokat a szerkeszt�si szab�lyokat, melyeket tal�n a nagy t�bbs�g ismer, de nem mindig tart be. A Mintamodul m�r a l�trehozott Tamop_sablon_W2003.dot illetve a Tamop_sablon_W2007.dotx alapj�n k�sz�lt el.

Kotty�n L�szl� el�ad�s�ban visszak�sz�ntek a szerkeszt�si szab�lyok, de itt els�dlegesen az volt a c�l, hogy a DocBookXML �talak�t�s oldal�r�l mutassa be, mi�rt fontos a szab�lyok betart�sa.

A k�pz�seket nem z�rtuk m�g le, a besz�lget�sek alapj�n l�tjuk m�r a folytat�s sz�ks�gess�g�t.