Vivat Academia Online

„A szen�tus vil�ga ut�n pihen�s az �r�s” – felelte prof. dr. Farag� S�ndor arra a k�rd�sre, hogy k�pes vezet�i, oktat�i, kutat�i tev�kenys�ge mellett igen csak term�keny szerz�k�nt tanulm�nyok, k�nyvek sor�t pap�rra vetni. Eg�sz sor�t, hiszen egyszerre hat k�tet�nek bemutat�j�t tartotta a Savaria Egyetemi K�zpont K�nyvt�ra.

A Nyugat-magyarorsz�gi Egyetem rektor�val prof. dr. Gyur�cz J�zsef, a Term�szettudom�nyi Kar �llattani Tansz�k vezet�je besz�lgetett a k�nyvt�r konferenciaterm�ben. A k�nyvbemutat� term�szetesen nem csup�n a sz�ban forg� k�tetekr�l sz�lt, hanem azok szerz�j�r�l is, ebb�l ad�d�an pedig a rektorr�l, a tan�rr�l, a kutat�r�l, az erd�szr�l �s a vad�szr�l.

Kider�lt, az NYME rektor�t fiatalemberk�nt a biol�gia �s a vad�szat vonzotta. De az el�d�k nagy hat�st gyakoroltak r� – s err�l minden k�nyve tan�skodik –, ez�rt f�ldrajzb�l is �retts�gi vizsg�t tett annak ellen�re, hogy az elv�rt �retts�gi k�vetelm�nyeket en�lk�l is teljes�tette. S hogy mi�rt e nagy hat�s? A rektor �ltal akkoriban olvasott szerz�k nem csak vad�szok voltak, hanem �llattani, n�prajzi, f�ldrajzi ismereteket is k�zvet�tettek, ez pedig m�r-m�r kinyitotta sz�m�ra a vil�got az akkori bez�rt Magyarorsz�gon.

A besz�lget�partnerek el�tt, az asztalon tornyosul� k�tetek aprop�j�n sz�ba ker�lt, hogy int�zm�ny�nk vezet�j�nek mik�pp van energi�ja, ideje tanulm�nyok, k�nyvek eg�sz sor�t pap�rra vetni. Megtudtuk, „a nap huszonn�gy �r�b�l �s egy �jszak�b�l” �ll, de ehhez az kell, hogy a hivat�sa egyben a hobbija is legyen. M�rpedig az. A szen�tus vil�ga ut�n a pihen�st jelenti az �r�s. 1994-ben kapott els�k�nt vezet�i tiszts�get, �m az effajta pihen�sr�l eddig sosem mondott le. A pihen�s pedig m�r csak az�rt is akt�v, mert madar�sz�s, vad�sz�s k�zben ugyan�gy le�rja, �rt�keli a tapasztalatait, mintha kutat�munk�t v�gezne.

A k�teteket bemutatva a nemzetk�zi elismer�st is hoz� Magyar vad�szenciklop�dia kapcs�n felmer�lt a k�rd�s, mi�rt vad�szunk? Mert emberek vagyunk – felelte nemes egyszer�s�ggel a rektor. Elhangzott, a vad�szatnak a k�z�pkorban fontos szerepe volt a katon�skod�sban: mivel nem l�teztek hadgyakorlatok, a f�rfiak �gy tartott�k fenn az er�nl�t�ket. Id�k�zben azt�n a vad�szat vadgazd�lkod�ss� alakult �t, s ma m�r az oktat�st�l, az irodalmon, a zen�n �t az �p�t�szetig sok mindennel �sszef�gg�sbe hozhat�. A vad�szatot mindig a t�rsadalmat form�l� nemess�g �zte. Aki r�kap az �z�re, az a szervezet�nek �szt�nei miatt kap r�: az �si evol�ci�val r�gz�lt �szt�n legeredetibb ki�l�s�t jelenti. Vad�szni j� �rz�s, amit nem kell titkolni. Sz�ba ker�lt m�g az, hogy Magyarorsz�gon k�r�lbel�l 50 ezerre tehet� a vad�szok sz�ma, ami ugyan j�csk�n elmarad az eur�pai �tlagt�l, �m Farag� szerint ez az optim�lis sz�m.

A k�tetek k�z�tt volt tudom�nyos k�zlem�ny is. Ennek kapcs�n Gyur�cz J�zsef arra volt k�v�ncsi, a rektornak milyen nemzetk�zi figyelmet is ki�rdemelt kutat�si programjai vannak. Az NYME vezet�je elmondta, nem a projektszer�, hanem a monitoring jelleg� kutat�sokat r�szes�ti el�nyben. 1973-ban p�ld�ul a t�zokkal kapcsolatos kutat�sba kezdett, ami az�ta is tart. E tev�kenys�g eredm�nye k�r�lbel�l sz�z hazai �s k�lf�ldi publik�ci�, valamint t�bbsz�z hivatkoz�s. Az �jabbak k�z�l a v�zimad�r monitoring emelkedik ki, ez k�rp�t-medencei �s eur�pai viszonylatban is fontos kutat�s. De 1992 �ta tart a mezei madarakkal, f�k�pp a foglyokkal kapcsolatos kutat� tev�kenys�ge is.

A bemutatott k�nyvek k�z�tt helyet kapott olyan is, amely a hazai legh�resebb vad�sztr�fe�kr�l sz�l magyar �s angol nyelven. Ezek kapcs�n a rektor arr�l besz�lt, b�r a k�tetben a tr�fe�k elejt�je szerepel, a legfontosabb �zenet, m�gis az, hogy melyik vad�szter�leten ejtett�k el a vadat. Hiszen a tr�fea csup�n a j�ghegy cs�csa. Igaz, hogy Magyarorsz�gon genetikailag minden szarvas egyforma, de a Dun�nt�lon a legjobb az �l�hely �s a vadgazd�lkod�s. El�rulta, � maga nem rekordhajh�sz. Fiatalabb �veiben f�k�pp apr�vadra vad�szott, az ut�bbi id�ben sz�m�ra a legnagyobb �lm�ny, ha a magyar b�kk�sben a b�g�s ideje alatt bik�t ejthet el – 12 ilyen tr�fe�val rendelkezik m�r.

K�t tank�nyv is helyet kapott a bemutatott kiadv�nyok k�z�tt. Az egyik a vadgazd�lkod�sr�l, a m�sik a vad�szati �llattanr�l sz�l. Ennek kapcs�n Farag� kifejtette, Magyarorsz�gon nagyon j� a vad�szati k�pz�s. Ennek f�ny�ben ak�r el�gedett is lehetne a vad�szoktat�ssal, m�gsem az. Hiszen Sopronban �s G�d�ll�n ugyan eur�pai sz�nvonal� az oktat�s, de e t�ny nem jelent el�nyt a k�t int�zm�ny sz�m�ra. S�t, sz�mos esetben ink�bb h�tr�nyt: a fiatalok j� r�sze oda jelentkezik, ahol k�nnyebb sz�mukra az el�rehalad�s, azaz kisebbek a k�vetelm�nyek. S a Nyugat-magyarorsz�gi Egyetem nem arr�l h�res, hogy csek�ly befektetett energi�t ig�nyel a diploma megszerz�se. A vad�szt�rsadalom egy�bk�nt z�rt vil�g, f�k�pp a rektor egykori �vfolyamt�rsai vagy di�kjai alkotj�k, s ez ut�bbi plusz �r�mforr�s. Vallja, a fels�fok� k�pz�sben az a helyes, ha az int�zm�ny a diploma kiad�sa ut�n sem engedi el egykori hallgat�i kez�t.

Sz� esett m�g a Magyar mad�rvonul�si atlaszr�l, amelyben – a fentiek ok�n – az NYME rektora t�bb fejezetet jegyez; a k�tetr�l a Vivat Academia el�z� sz�m�ban �rtunk r�szletesen. S term�szetesen a j�v�beni tervekr�l is sz� volt: a rektor fej�ben jelenleg 8–10 k�nyv anyaga �rlel�dik. Kedvelt m�dszere, hogy p�rhuzamosan t�bb �r�son is dolgozik. Jelenleg t�rt�neti t�m�k, a kisalf�ldi t�zok�llom�ny monogr�fi�ja, v�zimadarakr�l, illetve foglyokr�l sz�l� munk�k v�rnak arra, hogy befejezze �ket.

A Savaria Egyetemi K�zpont K�nyvt�r�ban bemutatott hat darab vad�szattal foglalkoz� k�nyv k�z�l n�gyet a rektor egymaga jegyez (Vadgazd�lkod�s, A t�rt�nelmi Magyarorsz�g vad�szati statisztik�i, Vad�szati �llattan, Magyar vad�szenciklop�dia), egyet L�szl� Rich�rddal (Magyar vadelhull�s monitoring 2004/2005. vad�szati �v), egyet pedig Koller Joachimmal �s Zolt�n Attil�val k�z�sen �rt (Term�szeti-vad�szati �r�ks�g�nk: a legkiv�l�bb magyar vad�sztr�fe�k). A k�teteket a bemutat� v�g�n az egyetem rektora a SEK k�nyvt�r�nak rendelkez�s�re bocs�totta.