A tanulói státuszra, az interakciókra, az osztálytermi klímára és a gyermekek meglévõ, egyéni tapasztalataira komoly hangsúlyt fektetõ tanítási - tanulási program arra keresi a választ, hogy a tanulók közötti kulturális, mentális, szociális különbségek, a sokszínûség és a sokféleség milyen kiaknázható lehetõségeket jelent az eredményes tanulás érdekében. A szakmai programon túl a szervezõ fél gondoskodott arról, hogy a résztvevõk megismerkedjenek Izland fõ látnivalóival is. Szerepelt a programban gejzírtúra, farmlátogatás, sarki fény vadászat, valamint Európa elsõ parlamentjének megtekintése az amerikai és az eurázsiai kéreglemezek találkozásánál. Az ország legnagyobb vízesése és a ma ismét aktív Eyjafjallajökull vulkán lenyûgözõ látvány volt.

Megítélésem szerint a tanulás egyik igen lényeges formája és kiindulópontja a közvetlen tapasztalatszerzés gyermekként, fiatalként, felnõttként. Az izlandi Comenius továbbképzés témája rendkívül izgalmas és aktuális: kooperatív tanulás multikulturális környezetben. Saját élményeink, életünk történetei megfelelõ kiindulópont lehet további kompetenciák elsajátításához; a sajátélményû tanuláselmélet iskolai alkalmazása korunk egyik nélkülözhetetlen iskolai stratégiája. A konstruktivista szemléletû tanulás definíciójában az ember a maga egész személyiségével, teljes komplexitásában és teljes közösségi kapcsolatrendszerében jelenik meg, nem pedig egyetlen, ismereteket elsajátító dimenziójában. A kognitív képességek mellett a tanulásban ma már legalább olyan nagy hangsúlyt kap például az érzelmi intelligencia, a szociális képességek fejlesztése, az önismeret, az önmagunk kezelésének problémaköre, az egyének közötti kooperáció képességfedezetének megteremtése, mint az írás-olvasás képességének kimûvelése. A kooperatív tanulási technikák bevezetésétõl és alkalmazásától várható a magyar diákok kompetencia-teljesítményének javulása. A kurzus elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtott a kooperatív tanulásszervezési eljárásokról általában, továbbá bemutatta a CLIM (kooperatív tanulás multikulturális csoportban) módszert, és annak osztálytermi alkalmazási lehetõségeit. A cselekvésbe ágyazott tanulás és tanítás a legfontosabb alapelve a CLIM módszernek, ezért maga a szeminárium is a tanárok aktivitására és kooperációjára épült. A felkínált kurzus a különféle kooperatív tanulási technikák bemutatásával, hatékonyságuk elemzésével kívánta érzékeltetni a tanulók együttmûködésére épített tanítási és tanulási folyamat jelentõségét a kompetencia alapú oktatásban. A tanulók az új pedagógiai helyzetben már nem kész ismereteket kapnak az oktatótól. A praktikus, alkalmazásképes, gyakorlat orientált tudást, a procedurális tudást a cselekvõ iskolában szerezheti meg a diák. A tanulás nem magolás, hanem felfedezés, melyben a tanár nem tanít, hanem a tanulás feltételeit teremti meg. Az új típusú nevelõi magatartás teret enged a felfedezésnek, a gyermeki szabadságnak, az öntevékenységnek, a tanuló így felépíti önmagát, megkonstruálja személyiségét, mely nem kívülrõl irányított folyamat, inkább egy belsõ építkezés. A kurzus igen változatos munkaformák alkalmazásával nyújtott mintát, példát a résztvevõknek. Szerepelt a munkaformák, tanulásszervezési eljárások között: individuális munka, páros munka, csoportmunka, brainstorming, szerepjáték, dráma, vita, konzultáció, poszter.

A tudásalapú, kompetenciaalapú társadalomban elengedhetetlenül szükséges még a kooperáció képessége, az együtt tanulás, az együtt gondolkodás képessége, a másikra való odafigyelés, az empátia képessége, az idegen nyelvi kompetenciák. Ezeket a tudás-elemeket mindenkinek el kell sajátítania, a fiatal nemzedéknek többek között az iskolában kell esélyt adni ezen képességek kialakulásához. Minden család egy sajátos kultúra hordozója, minden gyermek önálló státusszal vesz részt a tanulás folyamatában, mely alapvetõen befolyásolja a tanulási eredményt, a sikert. Az elsõ lépés az alacsony státusú gyermekek státusának emelése az eredményes tanulás érdekében. Hatékony oktatási és tanulási módszereket kell kidolgozni. El kell ismerni a nem formális tanulást, a gyakorlat útján szerzett tudást, a gyermek tapasztalatait. Ez a pedagógiai cél az egymás eredményeit elfogadó rendszer kialakításával érhetõ el. J. Dewey mondta: „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér több tonna teóriánál.” Minden iskolának szembesülnie kell napjaink elvárásával: a tanulókat már az iskolában fel kell készíteni a multikulturális társadalmakban való életre. A gyermekek közötti sokféleség nem csupán különbözõséget, hanem sok esetben hasonlóságot is jelent, erre kell építeni a tanulási folyamatot. Minden gyermek egyéni módon fejezi ki önmagát, de sok a hasonlóság, a közös élmény, a hasonló tapasztalat. A hagyományos, frontális osztálymunka nem alkalmas az egyéni, differenciált fejlesztésre. Valós tudást kell kialakítani, nem vélt tudást.

A CLIM módszer lényege, hogy nem csupán a képességbeli különbözõségre kíván koncentrálni, de nagyra értékeli a gyermek létezését és interakcióit. Minden gyermeket arra ösztönöz, hogy egyfajta kulturális producer, az együtt tanulás forrása és katalizátora legyen. Együtt dolgozni, különféle perspektívákból tekinteni a világra, képesnek lenni egymásra hallgatni, egymást tanítani, elfogadni a változásokat, kreatív módon gondolkodni és alkotni, felhasználni a minden egyes gyermekben rejlõ lehetõségeket, értékeket. - ezek a CLIM legfontosabb alapelvei. A CLIM nem cél, hanem egy filozófia. Amit cselekszel, annak több, mint 80 %-a marad meg benned, amit mondanak neked, annak csupán 20%-a. A tétel egyszerû: cselekvéseinkhez emóciók kötõdnek, így azokra akár életünk végéig emlékezünk. Hallgatásaink feledésbe merülnek. Emócióink felelõsek tartós emlékeinkért, a világban való eligazodási képességünkért, az operatív intelligenciáért. Ezért olyan fontos a cselekvésre alapozott pedagógia.